Diós István - Viczián János (szerk.): Magyar Katolikus Lexikon 8. Lone-Meszl - Magyar Katolikus Lexikon 8. (Budapest, 2003)
M-Mesz
Maria orans-664-Mária Szent Nevének ünnepe szülnek 50 napos ádventtel, melynek első vasárnapja a - ünnep. ** Maria orans (lat. ‘imádkozó Mária’): képtípus a -*•bizánci művészetben: Mária álló alakja fölfelé emelt, kitárt karokkal. —orante Mária Országa (lat. Regnum Mariae/Marianum): Magyarország neve azon felajánlás alapján, mellyel Szt István a Boldogságos Szűz Máriának adta hazánkat. —Regnum Mária Országa, Bp., 1882:1-2. sz.; Tihany, 1882. szept.; Bp., 1883:6. sz.; Pannonhalma, 1884:9-10. sz.; katolikus hetilap, különösen a Boldogságos Szűz Mária tiszteletének emelésére. - Szerk. Sarkady István. Szerk. társ: Jánossy Iglódy Kálmán. Ny: Márkus Samu. T.E. Mária Országa, Bp., 1947. nov.: irányelvek, teendők az ifjúság 1947/48. évi katolikus akciós munkájában. - Megj. egyetlen sz. Kiadó: AC Orsz. Ifj. Biz. Ny: Hollóssy. 88 Mária öltöztetése —öltöztetős Mária Mária Reparatrix Nővérek, Engesztelő Szűz Mária Társasága, Societas Mariae Reparatricis, SMR: női szerzetes kongregáció. - 1854: Párizsban alapította É. de'Hooghvorst az Oltáriszentség engesztelő imádására. Tagjai örökimádást végeznek, a jezsuiták szabályzata szerint élnek, tp. ruhákat készítenek, leányneveléssel foglalkoznak. Mo-on —*Kanter Károly meghívására telepedtek meg Bpen (IX. Üllői út 75., az Örökimádás-tp. mellett). 1950: 70 apáca élt. 1990: néhány külföldi apáca érkezett. ** LThK VII:34. -MKA 1929:287.-Pilinyi 1943:266,MEN 1948:322. -MKA 2001:172. Mária Róza, Molas у Vallvé, Szt, Rosa Maria Francisco (Reus, Katalónia, 1815. márc. 24.-Tortosa, Spo., 1876. jún. 11.): rendalapító. - Anyja korán meghalt, ~ vezette a háztartást. Reusban belépett egy betegápoló társulatba, melynek 1849: kórházát és gyermekotthonát vez. Tortosában. Az egyh. elöljárókkal támadt nézeteltérés miatt kilépett. 1857: Tortosában megalapította a Vigasztaló Boldogasszony Szeretetéről név. Nővérek kongrját, melyet haláláig vezetett. - II. János Pál p. 1988. XII. 11: sztté avatta. ** ZJViK VII:524. Mária rózsája, Boldogasszony rózsája: 1. a szegfűfélék (Caryophyllaceae) családjába tartozó, mediterrán eredetű bársonyos kakukkszegfű (Lychiscoronaria)elterjedt, aló. századtól igazolható népi neve. Már antik szerzőknél is szerepel, Plinius a rózsák közé sorolja görög rózsa néven. A rómaiak koszorút kötöttek belőle. A mai lat. névben erre utal a coronaria. A kerségben az egyik fontos Mária-attrib., de nevezik oculus Christi, ‘Krisztus szemé’-nek és herba Sancti Petri, ‘Szent Péter füvé’-nek is, ezért Krisztus és Szt Péter attrib-a is. Mo-on 1578: Melius Juhász Péter említi először a ~t. Szenczi Molnár Albert kassai rózsának nevezi, helyenként a nép ma is így hívja. 1591: Péchy Lukács a ~nak a „szülőkhöz való szükséges tisztelet” szimbolikus jelentést adta. Lippay János SJ a ~t mennyei rózsácska, Boldogasszony rózsája néven említi. — Az orvosi gyakorlatban nem szerepel, gógynövényként nem tartják számon. - 2. tág értelemben Mária virágainak egyik gyűjtőneve. S.J. Mária Sancja, B. —Szymkoviac, Maria Sancja Mária sírja: A Beda Venerabilis által használt forrásművek és Damaszkuszi Szt János a Sión hegyén álló tp-ot, az —‘Utolsó vacsora termet jelölték meg Mária elszenderülési helyéül (—Mária halála). —*Aetheria Silvia zarándoknaplója nem említi ~t. A Piacenzai zarándok naplója (560/70) szerint a Jozafát-völgyben volt. Theodosius 520/ 30: utal a —tp-ra: „ibi est ecclesia domnae Mariae matris Domini”. A 19-20. sz: a —Getszemáni kert közelében tárták föl a —tp-ot, melynek altemplomában őrzi a hagyomány a helyet, ahol Máriát eltemették. ** Kroll 1993:416. Mária Szent Nevének ünnepe (lat. festum nominis Beatae Mariae Virginis), szept. 12.: a —Boldogságos Szűz Mária nevenapja a liturgikus naptárban. —*Mária nevét különböző napokon a 11. sz-tól ünnepelték. ~t az egész Egyh. számára (В.) XI. Ince p. (ur. 1676-89) rendelte el a török felett Bécsnél 1683. IX. 12: aratott győzelem emlékére (hasonlóan a -nándorfehérvári győzelem V. az 1456: elrendelt —Urunkszíneváltozása hálaünnephez). Napja ekkor a —Kisboldogasszony nyolcadába eső vasárnap lett. (Szt) X. Pius p. (ur. 1904-14) az ünnepet áthelyezte a győzelem napjára (IX. 12). - Mo-on. A Bécsnél aratott győzelmet 1686: követte hazánk felszabadítása is, melyet szintén Mária közbenjárásnak tulajdonítottak