Diós István - Viczián János (szerk.): Magyar Katolikus Lexikon 8. Lone-Meszl - Magyar Katolikus Lexikon 8. (Budapest, 2003)
M-Mesz
Mátyás-824-Mátyás tanú. - Az ApCsel 1,15-26 mondja el, hogy a Karióti Júdás helyébe sorsvetéssel, vsz. a —»hetvenkét tanítvány közül (vö. Lk 10,1) választották a -^■tizenkettő közé. Mivel a kiválasztás szempontja volt, hogy az ap-nak a föltámadás tanújának kell lennie, ~ vsz. találkozott a föltámadott Krisztussal. Az —»apostolok oszlása után Etiópiában, más hagyomány szerint Palesztinában a zsidók között hirdette az evang-ot, s lett vt. - Több apokrif irat fűződik a nevéhez: Mátyás hagyománya vagy evangéliuma, Mátyás apostol cselekedetei. - Ü: Rómában febr. 24., Milánóban febr. 7., a bizánci szertban aug. 9. - Mint ált. az ар-ok, ~ is védőszentje a teológusoknak, hittanároknak, misszionáriusoknak stb. Ezen kívül oltalmát kérik az ácsok, cukrászok, szabók, szerkovácsok. -Ikgr. Az ар-ok sorában hosszú, fehér szakállal ábrázolták. Attrib-ai: szekerce (vtságának eszköze), alabárd, kard, kereszt, lábánál kő. Az ap. között csak a mennybemenetel utáni képeken szerepel: pünkösdkor, Mária elszenderedése- és mennybevitelekor. A tizenkettő ábrázolásain gyakran Szt Pál áll - helyén. Mo-on a 14. sz: jelenik meg oki. keltezésében. Hazai tiszt-e vsz. a kk. aacheni m. zarándoklatokkal függ össze, melyek ~ trieri ereklyéit is útjukba ejtették. Az Érdy- és a Debreceni kódexben olvashatunk ~ról. Egyetlen ismert patrocíniuma a vágújhelyi kpna. - Önálló kk. ábrázolását nem ismerjük, de az ар-ok oltárain látható (Kassa, Késmárk, Szepesszombat). A névnek Mo-on Mátyás kir. adott tekintélyt, aki az ünnep vigíliáján született. - A néphagyományban -*jégtörő Mátyás. Napjához országszerte időjárási regulák fűződnek: ~ ront, ha talál, ha nem talál, csinál (jeget). - Néhány kalendáriumhoz kötött történetnek ~ is hőse. A mohácsi m-ok mesélik, hogy az Úr városukba küldte ~t jeget tömi, a szekcsőiek azonban eléje állottak, pálinkával itatták, ami után ~ visszafordult, a várvavárt jégtörés elmaradt. Ezután Isten Gergelyt küldte a földre, őt meg a báriak borral tartották vissza. Most már az Úr nevelőapját, az igaz Józsefet küldte a tavaszváró emberek közé, aki azután baltájával meg is törte a Duna jegét. - A - napján tojt lúdtojás, a mátyástojás egyes helyek hiedelme szerint különösen termékeny, másutt épp ellenkezőleg, nem kerül a lúd alá, mert mögugrik a liba alól. A göcsejiek az e napon fogott bármely halra ezt mondják: megfogtam Mátyás csukáját. Ettől egész éven át szerencsés halászatot remélnek (a csukát a régi szegedi halászok is szt halnak tekintették). ** MN IV:271. - Kirschbaum VII:602. - BS IX: 150. Sachs 1980:258. - Bálint I. - BL: 1179. /. (Hunyadi) Mátyás király. Thuróczy-krónika. M.Gy. fotó. Mátyás, I., Hunyadi (Kolozsvár, Kolozs vm. 1443. febr. 23.-Bécs, Alsó-Au., 1490. ápr. 6.): magyar király (1458-90), cseh király (1469-90), Ausztria hercege. - —*Hunyadi János kormányzó és Szilágyi Erzsébet másodszülött fia. Vitéz János váradi pp. irányításával nevelték, megtanult lat-ul, ném-ül és csehül. Apja, Brankovics György rác despotával (ur. 1427-56) kötött békéje föltételeként 1451. VIII. 7: eljegyezte annak unokáját, Ciliéi Ulrik leányát, Erzsébetet, aki még a házasságkötés előtt, 1455. XI: meghalt. - ~ bátyjával, —*Hunyadi Lászlóval 1453.1: megkapta a besztercei örökös gr. címet. Apja 1454 nyarán Nándorfehérvárt lovaggá ütötte. 1456. VIII. 11: apja halála után anyjával Temesvárra ment, ahonnan pol. ellenfelei Budára csalták. V. (Habsburg) László kir. (ur. 1453-57) esküjét megszegve a Cillei-Garai-Újlaki udvari párt kívánságára 1457. III. 14: bátyjával együtt fej- és jószágvesztésre ítélte, III. 16: Lászlót lefejeztette. IV-IX: a kir. és a Hunyadi-párt hívei közötti polgárháború miatt VI. elején a kir. Bécsbe, majd Prágába menekült (XI. 23: itt pestisben meghalt), s fogolyként magával vitte ~t. - XII: a Hunyadi-párt Podjebrád György cseh kormányzóval (1458-71: kir.) megállapodott, hogy ~ a szabadulásáért eljegyzi Podjebrád Katalint (1463. V. I: feleségül is vette, de Katalin 1464. II: gyermekszülésben meghalt). —t a pesti ogy-en, 1458.1.24: a Duna jegén a köznemesség kikiáltót-