Diós István(szerk.): Ily színes a mi hitünk (Budapest, 1992)
A vallások Istenhez vezető utak
hogy csak ugyanolyan ember, mint bárki más (7, 95f). Szájából elképzelhetetlen lett volna Krisztus szava: „Melyikőtök vádolhat engem bűnnel?” Mohamed 632. jún. 7-én bekövetkezett halála után az iszlám kiterjedt az egész Földközi-tenger vidékére. Elért Konstantinápolyig, Spanyolországig, sőt időlegesen Franciaország déli részéig is. Időrendi táblázat 570 körül Mohamed születése Mekkában 622 Mohamed futása (hedzsra) Mekkából Medinába 632 Mohamed halála Medinában 632—750 Az iszlám elterjedése és az arab világbirodalom kialakulása 637 Jeruzsálem elfoglalása 650-ig Szíria, Palesztina, Egyiptom és Észak-Afrika nagy része iszlám befolyás alá kerül 700-ig Nyugat-Turkesztán (Szamarkand) elfoglalása 711 Nyugat-Spanyolország elfoglalása Gibraltárból 712 Az iszlám elterjedése Indiában 732 Martell Károly győzelme az arabok fölött Tours-nál és Poitiers-nál, Dél-Franciaországban 750—918 Iszlám világbirodalom perzsa, majd török uralom alatt 1280 körül Az iszlám előnyomulása Kínáig, majd onnan Indonéziába, de az iszlám nem tesz szert olyan jelentőségre, mint a buddhizmus 1453 Konstantinápoly elfoglalása, a Keletrómai Birodalom bukása 1456 Hunyadi János és Kapisztrán Szent János nándorfehérvári győzelme. Emléke a déli harangszó 1526 A törökök győzelme Mohácsnál 1529 A törökök Bécs kapujánál 1541 A törökök elfoglalják Buda várát 1571 A török flottát a Földközi-tengeren, Lepantónál legyőzik a spanyolok (szövetségben Velencével és az egyházi állammal) XIII. Gergely pápa ennek a győzelmnek az emlékére elrendeli 1573-ban a Rózsafüzér Királynője ünnepét (okt. 7.) 1683 A törökök Bécset ostromolják. „Szent Liga” jön létre XI. Ince pápa védnöksége alatt a törökök ellen (Ausztria, Lengyelország, Velence, Moszkva) 1686 Buda visszafoglalása Jakováli Hasszán dzsámija Pécsett. Magyarországon a másfél évszázados török uralomról dzsámik és minaretek tanúskodnak Az arab kultúra A hódítás első száz esztendeje után Bagdad, Damaszkusz, Szamarkand, Kairó és Kordoba, az iszlám jelentős kultúrközpontjai lettek. Arabok, perzsák, görögök, indiaiak, szíriaiak és zsidók jöttek össze Bagdadban és cserélték ki tudásukat. Az arabok többek között lefordították a görögök legfontosabb műveit (Ptolemaioszt, Arisztotelészt). Sokat átvettek az antik kultúrából és azt később a középkori Európának közvetítették. Az arab tudósok gyűjteményes munkákat írtak a történelemről, orvostudományról, földrajzról, csillagászatról. Költemények és az „Ezeregyéjszaka meséi” dicsérik Harun-al-Rashid kalifa (786—809) bölcsességét. A kereskedelmi utakon kelet árui érkeztek Európába: cukor, narancs, damaszt, alkohol. Később aztán arab tudósokat is meghívtak professzornak az első itáliai egyetemekre. Modern mecset a malaysiai Kuala Lumpurban Az egyik legősibb tevékenység a kereskedelem 136