Ember K. - Margitai J. - Mihalicska J. (szerk.): A magyar beszéd- és nyelvgyakorlás olvasó- és tankönyve a nem magyar tanítású nyelvű katholikus osztatlan népiskolák számára. Az egyesített V-VI. osztály számára (Budapest, 1913)
11. hét:
298 a török sereget és fényesen megverte azt. A török szultán annyira megijedt a magyarok győzelmétől, hogy minden áron békét kötött velük. A keresztény fejedelmeknek nem tetszett, hogy a király (Ulászló) békét kötött a törökkel. Addig biztatták, míg Hunyadi vezérlete alatt megindította hadait a török ellen. A szerencse azonban nem kedvezett a magyar seregnek. Várnánál ütközött össze a magyar és a török sereg 1444-ik évben. Az egész magyar sereg ottveszett, maga a király is a holtak között maradt. A várnai szerencsétlen csata után az ország rendjei Hunyadit az ország kormányzójává választották meg, míg felnő a várnai csatatéren elesett Ulászló király fia és utóda, V. László király. A török szultán 1456-ik évben ismét nagy haddal indult meg hazánk ellen. Ez alkalommal Nándorfehérvárat fogta ostrom alá. Egy lelkes szerzetes, Kapisztrán János, 60 ezer vitézt gyűjtött össze. Vitézeivel Hunyadi seregéhez csatlakozott s együtt indultak Nándorfehérvár segítségére. Hunyadi hadai be is jutottak a várba s a törökök ostromait vitézül visszaverték. Végre a török hadak ingadozni kezdettek, mire a magyar csapatok kirohantak a várkapun s rövid harc után a legfényesebb diadalt aratták a török sereg fölött. A nándorfehérvári győzelem után hazánk hosszú időre megmenekült a törökök betörésétől. Hunyadi János azonban a nándorfehérvári diadal után néhány hét múlva Zimonyban meghalt. Nemsokára hűséges hajtársa, Kapisztrán János is elhunyt Újlakon. Hunyadi János nagy érdemeit azzal hálálta meg a magyar nemzet, hogy fiát, Mátyást választotta meg királyának 1458-ik évben.