Esty Miklós pápai világi kamarás hagyatéka - 10. doboz, Nyomtatványok I.
8. Nyomtatványok I. - 8.1.-8.10. Újságok (egész lapok, töredékek és kivágások) - 1919-1976 - 8.3. Nemzeti Újság - 1935-1944
4 NEMZETI ÚJSÁG 1941 november 22. Szombat SZÉKEK, ASZTALOK, Bürkimórók, jégszekrények, evőeszközök alpakából, rozsdamentes acélból tálcák, tálak, biliárdasztalok és kellékek HEXKES^ KiráSy-utca 25. IWWWWWWWVVWWWWVVWVM gyéspüspök rezidenciájába hajtatott. Itt fogadta déli fél 2 órakor a székeskáptalan hódoló tisztelgését, amely alkalommal Bányay Jenő prelátus, nagyprépost tolmácsolta a biboros főpásztor előtt a székeskáptalan hódolatát. Délután 5 órakor a hercegprímás Dudás püspökkel és a kíséretében levő egyházi dignitáriusokkal hivatali helyiségeikben látogatást tett a katonai és világi vezetőknél: a város katonai parancsnokánál, a főispánnál, az alispánnál és a polgármesternél. Nyíregyházi tartózkodása alatt szombaton reggel a hires máriapócsi gör. kát. bucsujáróhelyre is ellátogat a hercegprímás. Ribbentrop és Ciano köszönő távirata Bárdossy miniszterelnöknek A Magyar Távirati Iroda jelenti: Ribbentrop német birodalmi és gróf Ciano olasz külügyminiszter az alábbi táviratokban mondottak köszönetét Bárdossy László miniszterelnöknek és külügyminiszternek hozzájuk intézett távirataiért. Magyarországnak a Német Birodalom, Olaszország és Japán között fennálló hármashatalmi egyezményhez első államként történt csatlakozása évfordulóján Nagyméltóságod szives volt engem táviratilag üdvözölni. Hálásan köszönöm a jókivánatokat és azokat a legszivélyesebben viszonzom. Remélem, hogy a szövetséges országok együttműködését további siker fogja koronázni. Vitéz csapatainknak a bolsevista ellenséggel vivott harca örök időkre diadalmas lapja lesz népeink történetének. Ribbentrop Joachim birodalmi külügyminiszter. • Hálásan köszönöm az üdvözleteket, amelyeket Magyarországnak a hármashatalmi egyezményhez történt csatlakozása évfordulóján Nagyméltóságod hozzám intézni szives volt. Jókívánságait Izivből viszonzom. örömmel tölt el, hogy a népeinket egyesitő régi barátság ma megszilárdul és megerősödik ez uj világrend megteremtéséért folytatott közös harcban. _ Ciano. PMitikai PSsía BARÖ BANFFY DANIEL földmivelésügyi miniszter és dr. Bárczay János földmivelésügyi államtitkár a MÉP gazda-képviselő tagjainak, valamint a földmivelesügyi minisztérium több főtiszt viselőjének társaságában pénteken délután sáncolási munkák eredményeit tekintette meg Pomáz határában a Mandits-féie birtokon és a Műegyetem pátyi tangazdaságában. Kun Ede műegyetemi tanár, a sáncolás európai hirü szakértője mutatta be a sikeres sáncolási munkákat, amelyek a vízgazdálkodást okszerűvé teszik. Sáncolt talajon a bő csapadék sem okoz kárt és a kevés eső is biztosítja a növényzet fejlődését. A TÖRVÉNYHOZÓI összeférhetetlenség szabályozásának előkészítésére kiküldött képviselőházi különbizottság pénteken vitéz Bobory György elnöklésével ülést tartott. Az ülésen a kormány képviseletében Antal István igazságügyi államtitkár jelent meg. Antal István államtitkár ismertette a felsőházi bizottság tárgyalásának anyagát, majd vitéz Imrédy Béla, Jurcsek Béla, Rassay Károly, Balás Károly és Bocsáry Kálmán szólalták fel. A felszólalásokra Antal István államtitkár kimerítő választ adott. A bizottság úgy határozott, hogy legközelebbi ülését november 26-án, szerdán délután 6 órakor tartja. * A KÉPVISELÖHAZ mentelmi bizottsága pénteken délelőtt Mezey Lajos, illetőleg Ferenczy Tibor elnöklésével ülést tartott. A bizottság vitéz Váczy György és vitéz Zerinváry Szilárd előadásában tárgyalta az eléj eutalt ügyeket. Több mentelmi ügy tárgyalását elhalasztották a legközelebbi ülésre. iztos siker gyors eredmény, ha hirdet a Nemzeti Újságban Az egész ország gazdagságát gyarapítja Erdély megsegítése Szerte az országban, a városokban a hirdetőoszlopokon, a pénzintézetek kirakataiban, intézmények és egyesületek ablakaiban, a falvakban, a községházák falán, vagy a postahivatalokban néhány napja két szines plakát figyelmeztet, felszóiit egy különleges pénzbefektetési módozatra, az erdélyi nyereménykötvény vásárlására. Az egyik plakát Erdélynek mindnyájunk előtt annyira kedves, a nagy magyar címerből huszonkét évig hiányzott címerével ékeskedik, a másik néhány jellegzetes erdélyi tájat, várromot, kopjafákkal körülvett templomot, sziklákon növő fenyőt és kanyargó Marost ábrázol, e fölött pedig a szerencse nemtöjének % böségszarujából aranypénz hullik a bájos erdélyi tájra. Rendkívül mély értelmű és sokat jelentő ez a kép. Amióta Észak-Erdély visszatért Szent István koronájához, igen komoly összegeket fordított a magyar kormány arra, hogy Erdélyen segitsen és a legsürgősebb hiányokat pótolja. Csupán néhány adatra akarunk ezúttal utalni. A visszacsatolás óta történt mező- és erdőgazdasági beruházásokra 17.5 millió pengőt fordítottunk. Ebből 6.45 millió pengő ment erdősítésekre, az állami erdészeti igazgatás megszervezésére, az erdészeti szakoktatás céljaira, szállítóeszközök, berendezések és uj erdészeti épületek vásárlására, 3 millió pengőt fordítottunk a mezőgazdasági termelés fejlesztésére és az értékesítés megszervezésére, 3.4 millió pengőt az állattenyésztés támogatására, a tejgazdálkodás fejlesztésére, az okszerű rét- és legelőgazdálkodás előmozdítására, 1.1 millió pengőt a kisérletügyi intézmények megszervezésére és kísérleti célokra, továbbá Erdély ásványkincseinek felkutatására, 1.5 millió pengőt gazdasági szakoktatási intézmények felállítására, fejlesztésére, gazdasági népkönyvtárak létesítésére, több mint 2 millió pengőt folyók szabályozására, árvízvédelmi munkálatokra, közérdekű lecsapolásokra és vízmosások megkötésére. Egy év óta Erdélyben erdőgazdálkodásban ismét tervszerűség uralkodik. Észak-Erdély erdeiből a 22 éves idegen uralom alatt 240 ezer holdat teljesen terzro&criitleixül Telirtottak és legelőnek rendeztek be. Ezt a területet a magyar kormányzat visszasorozta az erdőgazdálkodás rendjébe és a fenyegető elkarsztosodás megakadályozására beerdösitette. A felsorolt adatok csak részei annak a jelentékeny összegnek, amelyet eddig Erdély gazdasági megerősítésére fordítottak. Természetesen még igen komoly munkára és számottevő összegekre van szükség, hogy ez az országrész szervesen belekapcsolódhassák az egész ország gazdasági életébe és gyarapítsa, növelje az ország gazdagságát. Erdély ugyanis olyan része az országnak, ahol még igen nagy lehetőségek vannak a földben rejlő kincsek kiaknázására, ahol elsőrendű erdőgazdálkodást lehet megvalósítani és ahol az állattenyésztést olyan magas fokra lehet emelni, a gyapjutermelést annyira lehet fokozni, hogy párját ritkíthatja egész Európában. Éhhez azonban pénz kell. A megkezdett beruházásokat folytatni, fokozni kell, mert csak igy lehet a hiányzó értékeket, a fontos nyersanyagokat kitermelni. Ma már a társadalom minden tagja tudja, hogy egy országrész gazdasági erejének növelése, javítása, termelési feltételeinek jobbítása kihatással van a többi országrész gazdasági helyzetére is, s ha minden országrész javaiban megerősödik, erős, gazdag lesz az egész ország- Érthető tehát az a nagy érdeklődés, amely most e különleges pénzügyi művelet iránt az ország társadalmának minden rétegében megnyilvánul. Különleges ez a pénzügyi művelet azért, mert Erdély megsegítésén keresztül az ország minden egyes polgárának a megsegítését célozza, sőt mi több, biztosítja is, mert lehetőséget nyújt arra, hogy egyesek befektetett tőkéjüket komoly és igen számottevő nyereményekkel visszakaphassák. Alig egy hete, hogy az erdélyi nyereménykölcsön terve, illetve tájékoztatója nyilvánosságra került s bár a kötvények vásárlására csak november 24-én, hétfőn kerülhet sor, országszerte a társadalom minden rétegében óriási az érdeklődés a kötvények iránt. Jelentettük már, hogy a gyáripar tisztviselői és munkásai között való elhelyezés céljára 6 millió pengő nyereménykölcsönkötvényt vesz át. Az Országos Magyar Sajtókamara csütörtökön tartott ülésén elhatározta, hogy 5 ezer pengő névértékű nyereménykötvényt jegyez. Mozgalom indult meg a különböző társadalmi rétegekben a jegyzés, illetve a vásárlás megkönnyítésének biztosítása érdekében. A kispénzű emberek társaságokba tömörülnek, hogy együttesen vásárolhassanak több nyereménykötvényt, sőt már az iskolában a diákok is összeálltak, szövetkeztek egy-egy kötvény vásárlására. A szerkesztőségünkben megjelent az Izabella-utcai báró Wesselényi Miklós felsőkereskedelmi iskola egyik tanulója és elmondotta, hogy tanáruk kezdeményezésére a III. A., B. és C. osztály egyegy erdélyi nyereménykötvényt jegyzett. A diákok filléreikből adták össze a nyereménykötvényhez szükséges összeget, majd megállapodtak abban, hogy ha nyereménnyel húznák ki a kötvényt, azt a befizetés arányában szétosztják. Kétkét társukat bízták meg a kötvény sorsának figyelemmel kisérésével. Ezek a megbízottak, ha esetleg tíz év múlva húznák ki nyereménnyel a kötvényt, a nyereményt szabályszerűen elosztják és továbbítják társaiknak. Kimondották azonban azt is, hogy a 4 százalék kamatot minden esztendőben a felsőkereskedelmi iskola egy szegénysorsu, számtanban jó tanulója kapja. Ez a példa is azt bizonyítja, hogy az erdélyi nyereménykötvény valóban az egész országot megmozgatta. A magyar társadalom mindig sorompóba állott, ha közérdekű ügyről volt szó. Hozott áldozatot, amikor áldozatot kellett hozni. Az inségakcióban, az árvízkárosultak felsegélyezésében az ország minden társadalmi rétege önfeláldozóan vett részt. Most azonban nem áldozatról van szó. Az erdélyi kölcsönkötvény, amint a neve is mutatja, kölcsön még pedig jól kamatozó és nyerségeket is biztositó kötvény, amely azonkívül, hogy az országépitést, az ország gazdasági erejének megizmosodását szolgálja, a kötvény tulajdonosa kezében mindig érték és pénz. A pénzügyi körökben általános az a vélemény, hogy az erdélyi nyeremériykölcsön jegyzése páratlan sikerű lesz. Erney Károly titkos tanácsos, a Pesti Hazai elnöké a „Pesti Tőzsde“ legújabb számában úgy nyilatkozott, hogy az előjegyzések nagy száma arra enged következtetni, hogy az állami nyereménykölcsön kibocsátásának kiváló nagy sikere lesz. Ma, amikor az értékpapírok 2—2.5 százalékot hoznak, az ingatlanok, házak még ennél is kevesebbet, egészen rendkívüli tőkeelhelyezési lehetőséget jelent az erdélyi kölcsön. A 4 százalékos fixjövedelmezöségen felül a tőkeösszeget 20 éven belül visszakapja a kölcsönjegyző, aki részt vesz a sorsolásban is, amely kaput nyit a milliós nyereménylehetőségeknek. Dr. Kresz Károly, a TÉBE ügyvezető igazgatója szerint a fixkamatozásu kötvények iránt már jóideje jelentékeny kereslet mutatkozik S azok nagy része jelentékenyen a névérték felett van jegyezve 1 •gyértéka, ha nyugdijat biztosit magának a NEMZETI ÚJSÁG utián If yuSüifkfpes illába* Magántisztviselők f rszágos Nyugdijegyesületénél Nam kell havi fix köte'ezettséget vállalnia Nincs orvosi vizsgálati Tetszés szerinti időben mehet nyugdíjba ' (Szabadalmazott uj biztosítási rendszerű Kérjen még ma kimerítő tájékoztatót az alábbi szelvényen, amelynek beküldője a belépési dij egyharmadát megtakarítja! Itt levágandó I (Mint nyomtatvány 3 filléres bélyeggel beküldhető). A NEMZETI ÚJSÁG NYUGDIJOSZTÁLYÁNAK BUDAPEST, V., HONVÉD-UTCA 10. Kérem szíveskedjenek számomra a nyugdíjbiztosítási tájékoztatót díjtalanul megküldeni. Aláírásom reám nézva semmiféle kötelezettséggel nem jár : t;-:. ■ FERENCJOZSEF KESERÜVIZ Igen természetes tehát, hogy a közönség figyelme fokozottan nyilvánul meg olyan értékpapír iránt, amely a 4 százalékos kamatozás és az aránylag rövid idő alatt való törlesztés mellett még oly rendkívüli nyereményesélyeket biztosit, mint a most kibocsátásra kerülő erdélyi nyeremény kölcsönkötvény, amelynek elhelyezhetőségét nagyban emeli az a _ tény is, hogy az alacsony névérték lehetővé teszi azt, hogy a kötvényeket a közönség legszélesebb rétegei vásárolják. A Kormánysó egészségi állapota A Magyar Távirati Iroda jelenti: A Kormányzó egészségi állapotáról pénteken a következő orvosi jelentést adták ki: A Főméltóságu Ur az éjszakát nyugodtan, jól töltötte. Reggeli hőmérséklet 37.9, esti 38.6, érverés 68. Közérzés, étvágy kielégítő, semmiféle zavaró momentum nem lépett fel. 1941 november 21. este 7 óra. Szőllőssy e. ü. főtanácsos, közkórházi főorvos. Súlyos büntetést kaptak az ékszercsalási ügy vádlottjai Dr. Nagy Ferenc büntetőtörvényszékí egyesbiró pénteken tartott főtárgyaiást abban az ismeretes ékszercsalási ügyben, amelynek károsultja Ringwald Zoltán budapesti ékszerkereskedő. Az ügyészség vádja szerint Magos Kálmánná a szökésben levő Róna Szigfrid bankbizományos tettestársa, továbbá Korbuly Lajosné született báró Groedl Dóra Ringwald Zoltánnak egy lepecsételt csomagot adtak; át azzal, hogy abban 134.000 pengő ér-> tékü családi ékszer van. A csomag fejében 5000 pengőt vettek fel. Mikor a csomagot felbontották, kiderült, hogy abban, értéktelen kődarabok voltak. A bizonyítási eljárás lefolytatása után a törvényszék bűnösnek mondta ki mindkét vádlottat csalás bűntettében. Magosnét egyévi börtönre, Korbulynét 10 hónapi börtönre és 500 pengő pénzbüntetésre Ítélte a bíróság. Az ítélet nem jogerős. Plébániatemplom épül a Rókus kápolna mellett A Rókus-kórház épülete már teljesen elavult és szűk, s a főváros vezetősége évtizedek óta foglalkozik az uj Rókus-kórház megépítésének kérdésével. A Rókus-kórház problémájával szorosan összefügg a Szent Rókus-kápolna ügye is. Régebben azt tervezték, hogy a kápolnát felemelik és beljebb tolják, mert akadályozza a Rákóczi-ut for» galmát. A felemeléstől és az áthelyezéstől azonban el kellett tekinteni, mert a kápolna nem elég szilárd anyagokból épült. Lebontani a kápolnát nem lehet, mert műemléknek van nyilvánítva. Szó volt arról is, hogy magát Rókus-kórházat kitelepítik mostani helyéről és valahol a főváros külső területén építik fel. A vélemények megoszlottak, s a főváros és az orvostársadalom állásfoglalása szerint nem szabad a központi fekvésű kórházat más helyen felépíteni. Végül is ez az álláspont győzött, az uj Rókus-kórház felépítésére azonban természetesen csak a háborús helyzet megváltozása után kerülhet sor. Addig is a főváros évről-évre moderál« záltatja a kórházat, melynek átépítése és a szülészeti osztály kibővítése most fejeződik be. Hozzávetőleges becslés szerint az uj Rókus-kórház felépítése 20—30 millió pengőbe kerülne, az épület 8—10 emelet magasra épül maid és mintegy 1400—1600 beteg befogadására lesz alkalmas. A VIII kerület katolikus polgárságának már régi óhaja, hogy a Szent Rókus egyházközség részére épüljön külön plebánlatemplom, mert a kis kápolnában alig fér el száz főnyi közönség. Ezen a környéken azonban nincs megfelelő szabad terület és most felmerült az az elgondolás, hogy a kápolna mellett épüljön fel a plébániatemplom. A templom részére a Rókus-kórház területéből hasítanának ki megfelelő nagyságú telket és ezért kell majd a kórházat 8—10 emelet magasra építeni. A Szent Rókus plébániatemplom mintegy 2000 hivő befogadására lesz alkalmas és építési költsége kb 700 000 pengő, ennek az összesnek egy részét az egyházközség gvüités utián teremti elő, másik részét pedig a főváros ad 1a. Olvassuk a Képes Krónikát