Esty Miklós pápai világi kamarás hagyatéka - 9. doboz, Kéziratok
7. Kéziratok - 7.1. Török János: Magyarország prímása. Pest. 1859. - 1859
Magyarország primása . Közjogi és történ®ti vázolat. Irta Török János c magyar akadémia tfagja. Pást, Läufer és Stelpnál. 1859. Sz'ent l3tván «lsö apostoli királyunk által a megalapított püspökségekre osztatván az ország, az egyetlen esztergomi metropolita, a katolikus hierechia természet» szerint, önmagától országos fej« lön a magyar katolikus egyháznak és hiveinek. -hogy ez nem volt és nem lehetett más, már Szent István király alatt, mint az esztergomi érsek., az o-lsö és egyetlen metropolita az országban lo93-ig, vagyis a bácsi érsekség alapításáig Sz.László király által s tuli jdenkép annak egyesítéséig a kalocsai püspökséggel /Pray szerint 1149-ben/, macából a római egyházi hierechia szelleméből következik. Az Aranybullában első helyen János esztergomi érsek, rasjd utánna Ugriaus kalocsai érsek van megemlítve. A két érsek méltósága közti külömbség az alkalmazott pr a edik a turnékból is kitűnik, amennyiben, az esztergomi érsek "venerabili”, a kalocsai "reverendo" mellékeimmel tisztoltetik meg. A-nemzeti zsinatok mindenkor az esztergomi érsekek meghívására ‘s elnöksége alatt tartattak s - zen az ország minden megyés főpásztorai s önálló pralátusai megjelenni, tartoztak. ' \ A legelső esztergomiérsek Dominicus volt, ki mint a pannonhalmi apátság alapítóleveléből' kitűnik, ezt már mint érsek'és kancellár irta alá. Dominicus .tetto logelsőbben az első magyar király fejére is a koranát 1000-ik évbon. Az első magyar főpapi méltóság tehát.egykorú a magyar királyi szent koronával. Dominicus azonban ali„ tartá két évig elfoglalva -az érseki széket Esztergomban s még székesegyháza* kiépítésén fáradozott, midőn meghalt s helyébe Szent István egyik kedvencét, Sebestyén pannonhalmi benedakrendi szerzetest ülteté, ki leo2-tcl le36-ig feglalá el az esztergomi érseki széket, de alihgogy felszentelte érseksége első évében ^z.Márten egyházát *0 nnenhalmán, váratlanul bekövetkezett szembaja miatt hivatásának több éven át nem élhetett, ezért ezen idő alatt helyét a király akaratából, Astricus, első kalocsai püspök s a királyi koronáért Rómába ment követség szónoka, pótolá. Ez alkalommal nyerte Astricus ez érseki elmet, melyet azután is, midőn Sebestyén szemvilága visszanyertével érseksége kormányzását átvette, saját személyére nézve holta napjáig megtartott. Kétségkívül Sebestyén érsek keresztelte meg loo7-ben született Imre herceget; az 6 tanácsára állította fel bz.István a kenstantinnápelyi és jeruzsálemi magyar zarándokok, számára, valamint Rómában a magyar tanulók számára szolgáló 12 ks'nenekes magyar kollégiumot. Valószínűleg 6 aidotta meg Sz.István nővér® Oizella és Ursoolus Ette velencei hg házasságát looS-ben. 0 jegyzé el le26-bam Imre herceget Kunegundáva1. Imre meghalt loől.szept.2-án. - A bakoaybéli apátság alapítványa lo37-ből tanúsítja, hegy utóda II. Dominicus volt. - Soha, semmiféle történeti adatból ki nem tűnik, hegy az országba».a magyarországi érsekek közül az esztergomi» kivül valaha akár a kalocsai, akár más későbbi, nemzeti vagy országos zsinatét hirdetett volna. A magyar szent koronához tartezó, latin és görög szertartásu kath.érsekségek és püspökségek. Esztergom al.1000. Világosa» primási cim 1387-1419-től, mint legatus natus emlittetik mér 1379-ben. - Besztercebánya al. 1776-ban az esztergomiból. - wyitra. Némelyek szerint már 369 előtt létezett. Bizonyosan a 9-ik században. - Veszprém al.loo9.- Székesfehérvár al. 1777-ben. - hihetőleg lee9. - Szombathely al. 1777-ben a győriből, zágrábi s veszprémi részekkel növelve. - Pécs al. 1000-lee9 közt. - Vác, Ez#István alatt. - Eperjes már 1491- ben létezett, hihetőleg Ulászló által alapítva. v1776-ban. - Eger, mint püspökség Ez.István alatt, érsekség 38*4.óta. áMssa 18o4-ben -z egriből- Rozsnyó 1776-ban az'esztergomiból. - Szatmár 18o3-ban az egriből. - Szepesi 1776-bs.n az esztergomiból. - Kalocsainak Sz.István, a bácsinak Sz.László alapitója, lo35-b«n egyesittetik s érsekséggé lasz. - Osanád Sz.István alatt lo35 körül. - Erdély ^>z.István alatt. - Nagyvárad, Sz. xstván, mások szerint Ez.László alatt le77 - le95 közt. - Tinni». -