Farkas Péter: A humánökológia alapjai (Budapest, 2001)

9. Az ökoszociális piacgazdaság (Környezetgazdaságtan)

9.4. Ágazati és funkcionális koncepciók 239 Számos lermeló és .szolgáltató tevékenység aprózható el oly módon, hogy közös helyisé­get, centrumot szinte csak a csúcsszervezés kíván. Ezzel épületben, közlekedésben, kisegí­tő személyzetben, rezsiköltségben hatalmas megtakarítások kínálkoznak. A környezet­szennyezés sem egy helyen jelentkezik koncentráltan.- A termék- és technológiai szerkezetváltásnál a kevésbé szennyező, kevesebb hulladék­kal járó gyártásra kell áttérni. A környezetvédelmi ipar az iparfejlesztés azon súlyponti területe, amely a vegyipar, a gép­ipar és jó néhány más iparág metszéspontjában található. A környezetvédelmi célok megvalósításának előfeltétele, hogy a környezet védelmét szol­gáló berendezések, mérő- és ellenőrző műszerek az érdekeltek rendelkezésére álljanak. Az ipari háttér 3 főbb módon szolgálhatja a környezetvédelmet:-a környezetet kevésbé szennyező, környezetkímélő gépek, berendezések gyártásával, il­letve környezetet kímélő technológia alkalmazásával;- a már meglévő szennyezőforrások kibocsátását mérséklő, illetve a már kibocsátott szennyezőanyagokat semlegesítő gépek, berendezések gyártásával, ilyen eljárások alkal­mazásával,- a szennyezőanyag-kibocsátást és a szennyezés-koncentrációt mérő és figyelemmel kísérő műszerek gyártásával. Fokozottan be kell kapcsolódnunk e területen a nemzetközi együttműködésbe. Megítél­­hetően az alábbi területek (és azok kombinációja) jöhet szóba.- licence, know-how vásárlás-eladás,- közös kutató - fejlesztő tevékenység,- kölcsönös szállítás egymás piacaira (harter - megállapodások is), - közös fellépés esetén és/vagy hosszú távú célok érdekében.- közös gyártás,- vegyesvállalat-alapítások. 9.4.6. FOGYASZTÁS ÉS ÉLETMÓD Egy környezetbarát gazdaságfejlesztési programnak értelemszerűen magában kell foglalnia egy azonos irányultságú fogyasztási politikát is. A kulturális, szellemi „javak” részarányá­nak megemelkedése kell, hogy kiegészítse a természetadta erőforrásokkal takarékosan bá­nó fogyasztási magatartást. Ez feltételezi a meggyökeresedett értékrend átalakítását. Az életszínvonal visszaesése és az anyagi fogyasztás alacsony szintjére történő gyakori hivatkozások mellett egy szempont elsikkad: környezetvédelem és a szociálpolitika kapcso­lata; a környezetminőség egyre nagyobb súllyal esik latba az életszínvonalban! Az élelmiszereknél az egyre ismertebbé váló egészséges táplálkozás irányába kellene a fogyasztást elmozdítani. Ez egyáltalán nem jelenti feltétlenül az élelmiszerekre fordított ki­adások növekedését, sőt más fajta kényszerű „költségek” (betegségek, orvosra-gyógysze­­rekre kiadott pénzek, külön fogyókúrás ételek megvásárlása stb.) megtakarítását is lehető­vé teszi. Az italok, kávé, tea hazai fogyasztása minden áremelés ellenére megőrizte előkelő helyét a világban. Ezekhez képest mindig is eltörpültek azok az összegek, amelyeket az al­koholizmus és a dohányzás elleni kampányra fordítottak.

Next