Farkas Péter: Hittel a jövőbe. Válogatott fejezetek a társadalom elméletéből (Budapest, 2001)

V. A családszociológia elmélete

V. A CSALÁDSZOCIOLÓGIA ELMÉLETE Anyám szájából édes volt az étel, apám szájából szép volt az igaz, Mikor mozdulok ők ölelik egymást (József Attila: A Dunánál) 1. A családszociológia vagy családtudomány? A családszociológia az utóbbi években radikális változásokon ment keresztül. Alkalmazási területe kibővült a családterápiával - elméleti vetülete gazdagodott a rendszerelmélettel. Egyre inkább beszélnek a szakkörökben családszociológia helyett ma már önálló tudományág­ról: a családtudományról. A családtudomány - ha mint ilyen a főisko­lai oktatási tervekbe bekerül - megfelel a modem tudományosság követelményének, amely kijelenti, hogy az egymástól elkülönülő diszciplínák helyett a modem tudomány transzdiszciplináris; vagyis a témára vonatkozóan az összes tudományágak, amelyeknek itt vala­milyen mondanivalójuk lenne, együtt működnek. A családtudomány esetében majdnem minden társadalomtudo­mány hivatott jelenlétét felmutatni. A családjog, a családpolitika, a neveléstudomány, a szexológia, a szociális munka tudománya. A csa­ládszociológia, az etika, a vallás tudomány, a pszichológia - és még lehetne folytatni a felsorolást (pl. a várostervezéstan, az ökológia) ­­mind részt kérhetnek a család problémáinak szakterületükön való megoldási kísérletében, úgy, hogy a többi szakterülettel kooperálnak. Családi tanácsadás például elképzelhetetlen anélkül, hogy az orvosi, egészségügyi, jogi, gazdasági pszichológiai, pedagógiai és a szociális problémák megoldását ne együttesen keresnék. 118

Next