Farkas Péter: Hittel a jövőbe. Válogatott fejezetek a társadalom elméletéből (Budapest, 2001)
I. Az ökológiai etika összefüggései
Nyújtathat-e alternatívát ezzel szemben a szerves- vagy biogazdálkodás? Esélyeit az agrárszakemberek általában szkeptikusan ítélik meg. A biogazdálkodást nem a hagyományos alternatívájaként kezelik, hanem azt vizsgálják, hogy lehet elterjeszteni a mezőgazdaságban a környezetkímélő módszereket. Fontosabb javaslatok:- a kb. 1 millió ha. kihasználatlan földterület és az importált fehérje takarmánnyal hizlalt sertés - és baromfiállomány anomáliájának feloldása a legeltető szarvasmarha- és juhtenyésztés arányának növelése;- a műtrgyázás 2/3-os arányának 1/2-re csökkentése, így megoldódik a szervestrágyák hasznosítása is és a tápanyaggazdálkodás környezetkímélő jelleget kap;- a gépesített rabló-erdőgazdálkodás felváltása, pl. lovak alkalmazásával, a lótenyésztés felfuttatása stb. A kérdés azonban a jelenlegi helyzetben másként vetődik fel: megtartható-e a mezőgazdaság művelési területe és lekötött munkaereje a biogazdálkodás kiterjesztésével? A hagyományosan gondolkodó agrárszakemberek ezzel szemben megfogalmazzák azt a tételt, hogy a biogazdálkodás nem lehet kevésbé jövedelmező a vegyszeresnél. Ez természetesen félreviszi a vitát. Az organikus gazdálkodás előnye ugyanis természetkímélő jellegében, egészséges termékeiben és mezőgazdasági munkahely-megőrző jellegében rejlik, s ezzel szemben kétségtelen hátránya a kisebb jövedelmezőség. Ha azonban a vegyszeres és kömyezetpusztító mezőgazdaság által okozott károkat az ágazatnak kellene megtérítenie, a jövedelmezőségi arányok megfordulnának. A termékadók alkalmazása a fejlett piacgazdaságokban kiterjedőben van. Az egyik karakterisztikus csoport, melyet érintenek, éppen a műtrágyák, növényvédőszerek, peszticidek. Perspektivikusan gondolkodva tehát ez a fejlemény az organikus mezőgazdaság javára billenti a mérleget. A másik ellenvetés a masszív piaci kereslet hiányának emlegetése szokott lenni. E kereslet azonban rendkívül dinamikusan nő. A bővülő vásárlóerő egyre inkább az értékesebb, egészségesebb termékek felé fog fordulni. A világpiaci mezőgazdasági túlkínálat és a fejlett országok jelentős foglalkoztatási gondjai is a kényszer erejével 48