Fekete Balázs - H. Szilágyi István - Könczöl Miklós (szerk.): Iustitia mesél. Tanulmányok a »jog és irodalom« köréből (Budapest, 2013)
III. …mesék az iskolárül
234 Tóth J. Zoltán érteni kell, vagy ha a törvény azt írja, hogy man, azon azt is érteni kell, hogy woman stb.)9 Híres jogtörténeti példa az az 1930-as francia törvény is, amely egy szövegezésbeli pontatlanság miatt - azt írta elő, hogy a vonat utasainak tilos fel- és leszállni, amikor a vonat nem mozog.10 Természetesen a francia bíróságok nem a szöveg, hanem a józan ész alapján alkalmazták a törvényt. Samual Pufendorf nyomán szintén nevezetes példa az a bolognai statútum is, amely azt írta elő, hogy aki a nyílt utcán vért ont, azt a legszigorúbb büntetéssel sújtsák- amely büntetésre Pufendorf (és William Blackstone, a legnagyobb angol jogász)11 szerint természetjogi alapon nem kerülhetne sor azon orvossal szemben, aki egy gutaütött emberen az élete megmentése érdekében eret vág, akkor sem, ha a cselekmény szó szerint beleillik a statútum tényállásába.12 De a magyar bírói gyakorlatot is fel lehet hozni a contra legem, vagyis a törvény szövegével kifejezetten ellentétes, de a józan észen alapuló bírói érvelésre. Például a semmisségre a Ptk. szerint „bárki határidő nélkül hivatkozhat” [Ptk. 234. § (1) bekezdés], ugyanakkor ezt a rendelkezést a bírói gyakorlat lerontja. A BH 57/2009. már egyenesen mint ítélkezési gyakorlatról ír erről a felfogásról: „A szerződés semmisségére a magyar jog szerint a Ptk. 234. § (1) bekezdése értelmében bárki határidő nélkül hivatkozhat; az egységes magyar bírósági gyakorlat szerint azonban a bárki nem jelent korlátozásmentes igényérvényesítési lehetőséget, hanem a bíróságok minden esetben megkívánják a jogi érdekeltség igazolását (BH 2001/335. jogeset, BH 2004/503. jogeset, EBH 1999. évi 14. sorszám).”13 A szöveghűség ellentétpárja, a korlátlan morális (szó szerinti) igazságszolgáltatás azonban szintén alkalmazhatatlan, mert bírói önkényhez vezethet (akkor is, ha ezt utólag formáljogi érvelésbe bújtatják).14 A nevezetes „radbruchi formula” szerint ugyan az alapvető erkölcsi-igazságossági elvekkel szembenálló normaszöveg nem jog, csak „a jog köntösébe bújtatott jogtalanság”, puszta törvény, és a neki való engedelmeskedést meg lehet, sőt meg kell tagadni,15 azonban - az első 9 Vő.: Pokol В.: A jog elmélete. Rejtjel Kiadó, Budapest 2001. 54. 10 Cass. Crim. 8 March 1930, D.P. 1930.1.101 Idézi: M. Troper - C. Grzegorczyk - J-L Gardies: Statutory Interpretation in France. In N. D. MacCormick - R. S. Summers (eds.): Interpreting statutes: a comparative study. Dartmouth Publishing Company, Aldershot [etc.] 1991. 171-212. 192. 11 Vő.: W. Blackstone: Commentaries on the Laws of England. Book the First. Clarendon Press, Oxford 1975. 60. 12 Vb.: R. A. Posner: How Judges Think. Harvard University Press, Cambridge, Massachussets- London, England, 2008. 199. Magyarul idézi: Molnár A.: Pragmatizmus és legalizmus - Richard Posner és Antonin Scalia a bírói szerepről. 38. о. De iurisprudentia et iure publico 2009/1. 29-68. 38. 13 Vö.: Tóth J. Z.: Jogértelmezési módszerek a bírói gyakorlatban. Jogelméleti Szemle 2009/4. 162. j. 14 Ezért véleményünk szerint - epitheton omansa ellenére - egyáltalán nem volt jó bíró a jogelméleti gondolkodásban híressé-hírhedtté vált Magnaud. „Magnaud, a jó bíró” megítéléséhez lásd: M. Radin: Good Judge of Chateau-Thierry and His American Counterpart. California Law Review, 10 (2010) 4 300-310. Magyarul pedig állításunk inverzének alátámasztási kísérletére lásd: Jakab A.: Ki a jó jogász, avagy tényleg jó bíró volt-e Magnaud? Jogesetek Magyarázata 2010/1. 83-93. 10 ,A nemzetiszocialista >>jog<< az igazságosság lényegi meghatározó követelménye, az egyenlők egyenlő elbírálása alól igyekszik kivonni magát. Következésképp ennyiben nem is rendelkezik jogi természettel; így pedig nem valamely helytelen jogról van szó, mert egyáltalában nincs benne jog. [...] Hiányzott továbbá a jogi jelleg mindazon törvényekből is, amelyek az embereket alacsonyabb rendűeknek tekintették, és elvitatták tőlük az emberi jogokat. Nem jogi jellegűek továbbá mindazok a kilátásba helyezett büntetések sem, amelyek [...] különböző súlyú bűntetteket azonos büntetéssel,