Fekete Balázs - H. Szilágyi István - Nagy Tamás (szerk.): Iustitia modellt áll. Tanulmányok a »jog és irodalom« köréből (Budapest, 2011)
I. Jog és magyar irodalom
108 Nagy Tamás dem vagy a dekonstrukció stb. szellemében született interpretációi ennyivel nem érik be. A nyelvben és kontextusban szétoldódó létezés dokumentumaiként képződnek meg ezekben az olvasatokban a Hajnóczy-életmű alkotásai, olyan szövegszövedékekként, amelyek a (szerzői) szubjektum darabokra hullásáról, a műegész egységének és önazonosságának a felszámolódásáról, a történet elbeszélhetőségének lehetetlenné válásáról vagy adott esetben a jelentésképzés esélyeinek elenyészéséről számolnak be.13 Továbbá: a szövegközöttiség szempontjait mozgósítják azok az értelmezések is, amelyek a hypotext és a hypertext egymásra következésének lineáris (irodalomtörténeti) időrendjét megbontva olvassák együtt Hajnóczy műveit más szövegekkel14 vagy amelyek nem szövegszerű - elsősorban filmes, képzőművészeti és zenei - nyomok jelenlétét mutatják ki az író elbeszéléseiben és drámáiban.15 A fűtő szövegének intertextuális fogantatása az olvasás első pillanatától kezdve nyilvánvaló az olvasó számára: a Kafkát idéző cím és a Heinrich von Kleistnek szóló ajánlás paratextusai azonnal más irodalmi szövegekkel összefüggésbe hozhatóvá teszik az elbeszélést; ahogy a kafkai és kleisti párhuzam gyanúját támasztja 13 Vö. Szekeres Sz.: Adalékok A parancs című elbeszélés olvasásához. In Cserjés K. - Gyuris G. (szerk.): Da capo al fine. Folytatódó párbeszédben. Hajnóczy-tanulmányok II. Lectum Kiadó, Szeged 2008. (A továbbiakban: CSK II.) 133-142. Szigeti Kovács V.: A nyitottság poétikája. In Cserjés K. - Gyuris G. (szerk.): Hoválettem. A párbeszéd helyzetébe kerülni... Hajnóczytanulmányok. Lectum Kiadó, Szeged 2006. (A továbbiakban: CSK /.) 101-107. NM. 11-12, 27-29, 75, 98-99, 116-117, 159. Németh Marcell - aki a Hajnóczy-próza legelemibb tapasztalatának nevezi „az Én szóródását az egymás mellé helyezett szövegek véletlen találkozásaiban” írja A parancsról a következőket. „A szöveg valóban felszámolja a homogén történetmondást: a narratív logika helyébe a vendégszövegek, idegen szövegtestek alogikus ritmusa lép; a százados sorsa - ha lehet még sors-összefüggésekről beszélni - nyelvi tények, nyelvi történés-sorozatok térképe: radikális belevetettség egy kontextusba, amelyek tágulása, nyitottsága lehetetlenné teszi, hogy az egyes szövegelemek a jelentés szintjén kapcsolódjanak egymáshoz. Pusztán az elhelyezett szövegek találkozásai utalnak a szöveg értelmi struktúráira - a jelentések hálója nem.” Uo. 159, 134. 14 Az intertextualitás időbeli alinearitásáról írja Kulcsár-Szabó Zoltán: „[... ] egy »mű«(/szöveg) intertextuális kapcsolatrendszere már csak azért sem lehet rögzíthető, mert nem kizárólag egy későbbi szöveg idézheti egy »pretextusát«, hiszen az idézés mint textuális folyamat mindig reverzibilis, a »kanonikusán« rögzített intertextuális háló is ki van szolgáltatva az irodalom későbbi, előreláthatatlan történésének.” Kulcsár-Szabó Z.: Intertextualitás és a szöveg identitása. In Az olvasás lehetőségei. József Attila Kör - Kijárat Kiadó, Budapest 1997. 5-14. 6. Vö. Urbanik T.: A „Semmi ornamentikái”. (Hajnóczy Péter A parancs című kisregényének és Mészöly Miklós Suiting ezredes tündöklése című elbeszélésének párhuzamos olvasata.) In CSK III. 71-80. A „más szöveg" időnként saját szöveg is lehet, mint például a hagyatékból előkerült, és először csak 2007-ben publikált A szakács című írás, ami viszont A halál kilovagolt Perzsiából közvetlen előzménye. Vö. Turi T.: „Ily látomás szép a mezőn, de itt szemlélve más”. A látomás valóságtermészete Hajnóczy Péter A szakács című írásában. In CSK III. 177-185. 15 Vö. pl. Cserjés K.: Forgatókönyv vagy partitúra? Hajnóczy Péter: A szertartás; szövegelemzés kontra Samuel Beckett: Film. In CSK I. 9-43. Demény P.: A szenvedély vágtája. In CSK III. 151-157. Gaborják Á.: Vadászat és anatómia. Gondolatok a Jézus menyasszonya testábrázolásairól és annak kontextusairól. Uo. 91-101. Grabócz M.: A szertartás. Zenemű egy Hajnóczy-novellára. In Reményi J. T. (szerk.): A véradó. Hajnóczy Péter emlékezete. Nap Kiadó [h. n.] 2003. (A továbbiakban: RJT.) 168-170. Hideg J.: Jelképek vonzásában. A Jézus menyasszonya című kisregény Mária-képeinek részletes vizsgálata a rémálom vízióiban. In CSK I. 149-162. Milián O.: Képtest - testkép. Mediális (v)iszonyok A szertartásban. In CSK III. 81-90. NM. 20-21.