Fodor Ferenc, Dr.: Bevezetés a gazdasági földrajzba (Budapest, 1933)
VII. A litoszféra vagy szilárd kéreg
151 vannak esetek, hogy nyáron 50 napig sem esik egyetlen szem eső sem. Ilyen körülmények között csak az öntözőgazdálkodás biztosíthatná az Alföld termőképességét. Az öntözött gazdaságokban egyes termények átlagtermése is megsokszorozódna. Az öntözés természeti előfeltételei kétségtelenül megvannak az Alföldön. A felvidékekről benyíló folyóvölgyekben kellő mennyiségű vizet lehetne tárolni az aszályosabb nyári időszakokra is. Ezek biztosíthatnának kellő esést is az öntözővizeknek, mert magán az Alföldön a folyóból kiemelt víznek nincsenek megfelelő esési viszonyai. Igaz, hogy ma a trianoni határ majdnem mindenütt ott vonul fel vidékeink peremén, ahol víztárolókat lehetne építeni. Az öntözés alföldi talajunknak nemcsak szárazságán segítene, hanem szikesedését is megszűntetné. Eddig csupán csak 26.600 katasztrális hold terület áll öntözés alatt a csonka országban. Ellenben újabb öntözőcsatornák építésével egyes számítások szerint 1 millió kat. hold terület öntözésére volna elégséges vize az Alföldnek a hajózás minden sérelme nélkül. Főleg a Mátra-és Bükk-hegységek alföldi lábánál volnának meg földrajzi előfeltételei egy öntözőcsatorna építésének. Az Alföldön a Tiszából kiágazó csatorna vezethetne át a Hortobágyon keresztül a Körösökig. Végül egy nagy öntözőcsatornát lehetne vonni a Dunából kiindulva a Kiskunság nyugati peremén Bajáig. Európa szárazabb és mediterrán klímájú területein kívül nagy öntözőberendezéseket találunk még a többi világrészek azon tájain is, ahol a folyók vízjárása és megfelelő vízbősége biztosítja az öntözővizet. Indiának ősrégi öntözőkultúrája volt ott, ahol a havas hegységekből az északindiai síkságra lerohanó vizek állanak rendelkezésre, így a Pendsabban 25.000 km 2 terület öntözhető. India déli részében azonban már nem folyóvízzel, hanem ciszternákból öntöznek. Kínában szintén ősrégi az öntözés. Éppen az öntözőkultúra sűrítette meg a Kínai-Alföldön a lakosságot. Maga a Császár-csatorna 3600 km hosszú. Turánban, Belső-Ázsiában szintén nagy múltja van az öntözésnek, ahol a folyók törmelékkúpjain készítettek csatornarendszert. Itt a magasan fekvő Fergana, Szamarkand, Chiva csapadékát lehozó vizekkel öntöznek. Ezeket az ősi öntözőműveket az oroszok kezdték megújítani már a háború előtt. Észak-Amerikában a 100. hosszúsági kör táján van egy nagyon száraz övezet, amelynek mintegy 20%-át lehetne az összes vizek felhasználásával öntözött területté átalakítani. A legnagyobb öntözőművek itt Új-Mexikóban készültek el, ahol a Rio Grande del Nort-folyó vizét használják fel erre a célra. A Colorado sivatagjában és Arizonában szintén nagy öntözőműveket készíttettek már. Ugyancsak megfelelő folyók szolgálnak az öntözésre a Nagysóstó medencéjében is. Már Mexikóban is nagy területek állanak öntözés alatt. Ausztráliában az artézi kutak vizén kívül a Murrayfolyó mellékvizeinek medencéiben van lehetősége az öntözésnek. A folyók vízbősége, belvízi hajóutak. A folyók vízbősége természetesen szintén a legszorosabb összefüggésben áll a vízgazdálkodással, gazdasági kihasználhatóságukkal. Úgy a vízerőtermelés, mint az öntözés és a hajózás is annál jobban értékesítheti a folyókat, minél nagyobb azok vízhozama. A vízbőség a vízgyűjtő terület nagyságától és a csapadék mennyiségétől függ legfőképen, de mint már tudjuk, a klimatikus és a talajviszonyok, geológiai szerkezet