Forgó András et al.: Történelem I. Történelem munkatankönyv a 9-10. osztály számára - A Szent István Társulat tankönyvei (Budapest, 2013)
Mariazell mai látképe -A gótikus templomot Nagy Lajos királyunk emeltette Harmadrend: Egyes szerzetesrendeknek a világiak számára létesített intézménye. Tágjai a szerzetesek vezetésével világi életkörülményeiknek megfelelő szabályzat szerint élik a keresztény tökéletességre törekvő életet. : 38 A pápaság és hazánk kapcsolata a késő középkorban A pápaság hathatósan segítette I. Károly (1308-1342) trónra kerülését. 1301 és 1311 között két legátust is küldött Magyarországra, akik biztosították számára az egyház támogatását. Hatalmának megszilárdulása után azonban a király a főpapságot terhes állami szolgálatra kötelezte, ami ellen a püspökök tiltakoztak. I. Károly a Magyarországon beszedett pápai jövedelmeket is megadóztatta. Fia, Nagy Lajos (1342-1382) kiérdemelte az „Úr bajnoka” címet azzal, hogy háborút viselt a pogány litvánok, a bosnyák eretnekek és a szakadárnak tekintett keleti rítusú szerbek ellen. Lajos katonai erővel támogatta a pápák Avignonból Rómába történt visszatérését is. Zsigmond 1404-ben uralkodói engedélyhez kötötte a pápai bullák kihirdetését. Ebből fejlődött ki a királyi tetszvényjog. A magyar király főkegyúri jogát pedig a Konstanzi Zsinat szünetében ismertette el a zsinati atyákkal. Ennek ellenére a Szentszék nem ismerte el a magyar királyok főkegyúri jogát. E jog alkalmazását kifejezett vagy hallgatólagos engedélyhez kötötte. A pápák a XV. század közepétől felismerték a Magyar Királyság és az Egyházi Állam egymásra utaltságát a török veszély kérdésében. IV. Jenő pápa Cesarini bíborost küldte legátusként a polgárháborús viszonyok között vergődő országba, aki 1444-ben a várnai csatatéren esett el. Utóda, Carvajal bíboros is sokat tett a török ellen, de az 1456-os nándorfehérvári győzelemben nála sokkal nagyobb szerepet játszott a magyarországi főinkvizítorrá kinevezett Kapisztrán János. Mátyást a pápák rendszeres pénzsegéllyel támogatták, amelyet azonban a király saját uralkodói tervei érdekében használt föl. A Jagelló-királyok is élvezték a Szentszék támogatását a török ellenében. ■ 1513-ban az alacsony sorból az esztergomi érseki székbe emelkedő Bakócz Tamás eséllyel indult a pápaválasztáson, ahol végül mégis alulmaradt. A pápai széket vele szemben elnyerő X. Leó pápa vetélytársát minél hamarabb el akarta távolítani Rómából. Ezért azzal a feladattal bízta meg Bakóczot, hogy a török ellen általános keresztes hadjáratot szervezzen. A részvételre azzal buzdították a híveket, hogy teljes búcsút ígértek nekik. Miután Bakócz látta, hogy az obszerváns prédikátorok toborzására özönlik a tömeg a keresztes zászlók alá a búcsú reményében, visszavonta a toborzást. Ezen az összegyűlt hadinép annyira felháborodott, hogy Dózsa György vezetésével a honvédelmi kötelezettségeit nem teljesítő földesurak, és a népet a búcsú reményétől megfosztó főpapság ellen fordult. A keresztes hadjáratból parasztháború lett. A szomorú tapasztalat rendkívüli mértékben csökkentette az ország török elleni védelmi képességét. Húzzuk alá a törökellenes küzdelemben részt vevő személyek nevét! Vallási élet A vallásosság és lelkigondozás személyesebb igényeit a XIII. században megjelenő koldulórendek voltak hivatva kielégíteni, de ebből sok összeütközés keletkezett a szerzetesek és a világi papok között. A harmadrendek mellett a laikus vallásosságnak más formái is megjelentek.