Forgó András et al.: Történelem I. Történelem munkatankönyv a 9-10. osztály számára - A Szent István Társulat tankönyvei (Budapest, 2013)
I Támogatóikat a szerzetesek gyakran felvették imaközösségükbe. A confraternitasok I tagjai nagyobb templomok oltárainál rendeztek rendszeres imádságos összejöveteleket, legtöbbjük a Krisztus Teste nevet viselte. A céhek is oltárok körül szerveződtek, és tagjaik liturgikus kötelezettségeket vállaltak magukra. Hasonló formát öltöttek a korban a politikai célú szerveződések is (1326:1. Károly Szent György rendje; 1408: Zsigmond Sárkányrendje). A mezővárosi jobbágypolgárokkal és a falusi néppel bezárólag sokan zarándokoltak Rómába, a városi polgárok gyakorta Compostelába és Aachenbe is. Azt azonban csak a nagybirtokosok tehették meg, hogy a szentföldi kegyhelyeket felkeressék. A zarándoklásnak kialakultak a hazai célpontjai is. Az Árpád-kor óta tömegeket vonzott Szent István és Szent Imre székesfehérvári, valamint Szent László (nagy)váradi sírja, de sokan mentek a pálosok központi monostorába, Budaszentlőrincre, hogy gyógyírt nyerjenek bajaikra Remete Szent Pál ereklyéinél. Hasonlóképpen hívek ezrei zarándokoltak a nándorfehérvári ostromot köve- I tőén elhunyt Kapisztrán János (szerém)újlaki sírjához, ahol sok gyógyulás történt. Nevezetes zarándokcélpont volt még a bátai apátságban őrzött Szentvér-ereklye, melyet a török elől később Győrbe menekítettek. Húzzuk alá a szövegben a legfontosabb középkori zarándokhelyeket! ADATTÁR FOGALOM: búcsú, eretnek, főkegyúri jog, harmadrend, helynök, humanizmus, interregnum, kanonok, káptalan, kegyhely, keresztes, királyi tetszvényjog, legátus, obszerváns, regula, segédpüspök SZEMÉLY: Carvajal bíboros, Cesarini bíboros, Janus Pannonius, IV. Jenő, Kapisztrán János, I. Károly (Károly Róbert), Mátyás, Nagy Lajos, Vitéz János ESEMÉNY: a királyi tetszvényjogról szóló dekrétum (1404), Konstanzi Zsinat (1414-1418), várnai csata (1444), Nándorfehérvár ostroma (1456) HELYSZÍN: Aachen, Avignon, Budaszentlörinc, Compostela, Magyarország, (Nagy)várad, Róma, (Székes)fehérvár FORRÁS- ÉS FELADATTÁR Az egyházi élet alakulása az Árpád-ház kihalása után 1. Szerzetházak számának változása a XIV-XV. században 100 80 60 40 20 0 rr; N 1 mi n n 1 irin 3 XIV. század eleje ■ XV. század közepe a) Mely rendek veszítettek jelentőségükből a XIV-XV. században? □ b) Mely rendek házainak a száma növekedett jelentősen? □ 2 Én, Mihály, váci püspök, ezen órától fogva az elkö■ vetkezőkben hűséges és engedelmes leszek Szent Péter és a római apostoli Anyaszentegyház iránt és uram, VI. Kelemen pápa, valamint a kánonilag örökébe lépő utódai iránt. Sem tanáccsal, sem beleegyezéssel, sem tettel nem leszek azon, hogy életüket vagy egy tagjukat elveszítsék, vagy gonosz fogságra jussanak. Azt a tanácsot pedig, amit akár személyesen, akár követeik, akár levél útján bíznak rám, tudtommal az ő kárukra senkinek fel nem fedem, A római pápaság és Szent Péter jogainak megőrzésében és megvédelmezésében segítségükre leszek minden emberrel szemben egyházi rendem sérelme nélkül. Az apostoli legátussal (...) tisztelettel bánok, és szükségleteiben segítségére leszek. Ha zsinatra hívnak, elmegyek, hacsak 39