Fraknói Vilmos: Magyarország a mohácsi vész előtt. A pápai követek jelentései alapján (Budapest, 1884)
Előszó
IX és események iránti érdeklődés, teljes őszinteség nyilatkozataival találkozunk azokban ; így tehát azon kor történetére nézve a legkimerítőbbb és legbecsesebb emlékek.1) Ezért már a múlt század végén magokra vonták azon csekélyszámú kiváltságosok figyelmét, kik a vatikáni levéltár kincseit, bár nagy megszorítással, értékesíthették. Koller Ferencznek, a tudós pécsi kanonoknak, mikor egyházmegyéje történetéhez Rómában anyagot gyűjtött, sikerűit Burgio jelentései gyűjteményéből, összefüggés nélkül kiszemelt hét darab másolatát megszerezni, melyeket Pray György rendelkezésére bocsátott. Pray az olasz leveleket latinra fordítva »Epistolae Procerum« czímű gyűjteményében tette közzé. Csak ezt a hét levelet használták föl S z alay László és Horváth Mihály, nagy történeti munkáikban. Az előbbi éles szemével fölismerte, hogy azon levelek között nagy hé-3) Campeggio és Burgio olasz nyelven, a pápai államtitkárokhoz intézett jelentéseinek eredeti példányai a vatikáni levéltár két kötetében összefűzve találtatnak. Ez a két kötet aNuntiatura Germaniae sorozatban az 53. és 56 számot viseli.