G. Havas Katalin: Így logikus! (Budapest, 2002)

III. Igaz, vagy nem igaz?

NA ES? „Az éjjel hazafelé mentem, éreztem, bársony nesz inog, a szellőzködő, lágy melegben tapsikoltak a jázminok. ”-Egy: „Az éjjel hazafelé mentem”. Kettő: „Éreztem, bársony nesz inog”. Három: „A szellőzködő, lágy melegben tapsikoltak a jáz­minok.” Érdekes, hogy ebben a versrészletben nem szerepel semmilyen kötőszó sem. A nyelvi kifejezésben tehát ez is elhagyható, mégis vi­lágos a gondolati tartalom: azt állítjuk, hogy e tények egyidejűleg fennálltak. Tehát ez a versrészlet három kijelentésből összetett kon­­junkció.-Most mondok egy másik példát: „Péter és Pál szomszédok.” Erről állapítsd meg, hogy hány kijelentésből álló kijelentés ez.- „Péter szomszéd” - ez egy, „Pál szomszéd” - ez kettő... Várjál csak! Valami nincs rendben. „Péter szomszéd és Pál szomszéd” - az nem ugyanaz, mint hogy „Péter és Pál szomszédok”. Nem ugyanaz, vagyis nem ugyanakkor igaz. Hm, hm... Abból, hogy „Péter szom­széd” igaz, és hogy „Pál szomszéd” igaz, még nem biztos, hogy ők egymás szomszédai.- Jól okoskodsz. „Péter és Pál szomszédok” nem két kijelentés konjunkciója. Ez a kijelentés nem bontható fel kijelentés-alkotóré­szekre, tehát nem összetett kijelentés. Az „és” kötőszót nemcsak konjunkció kifejezésére használjuk. A „Péter és Pál szomszédok” 135

Next