G. Havas Katalin: Így logikus! (Budapest, 2002)

III. Igaz, vagy nem igaz?

BIZONYÍTSD BE, HOGY IGAZAD VAN!- Szerintem diszjunkció. A költő azt akarja mondani, hogy vala­melyik e kettő közül (1. hozzá lettek hűtlenek a szavak, 2. ő maga lett tétova, céltalan, parttalan) fennáll. De nem hiszem, hogy ez a két le­hetőség összeférhetetlen. Lehet ugyanis az, hogy a szavak is hűtlenek lettek hozzá, és maga is tétova lett.- Mi az, hogy „szerintem”? Nem vagy benne biztos?- Abban biztos vagyok, hogy ha Babits valóban úgy gondolta eze­ket a sorokat, ahogy én értelmeztem, akkor a gondolatának a logikai formája: diszjunkció. De azt senki se tudja bebizonyítani, hogy Ba­bits valóban erre gondolt. Ezt csak alá lehet támasztani érvekkel, amelyek valószínűsítik annak igazságát, hogy erre gondolt.- „Bizonyítás”, „érvek, amelyek valószínűsítik valaminek az igaz­ságát”... Tudod, mit mondok én erre neked? Ezt: „Sajókám, maga juszt se fog engem félbeszakítani! Előbb megoldja a feladataimat, aztán talán ismét magáé lehet a szó!” Most József Attila-részlet következik: „ Ha odasújtsz körül a sorshoz, az úri pusztaság rikoltoz ­­a széles fejsze mosolyog. ” Hogyan fejeznéd ki ezt a logika nyelvén? 184

Next