Gál Ferenc: A kinyilatkoztatás fényében (Budapest, 1971)

IV. Isten a megváltás művében

világunkkal szemben az örökkévalóságot képviseli, akkor már eleve meg­van a lehetősége annak, hogy a látszólagos céltalanságot felválthatja a hazatérés bizonyossága és a földi félhomály átmehet a tiszta látás vilá­gosságába. De a kereszténység nemcsak lehetőségről beszél. A kinyilatkoztatás Is­ten személyes üzenete s ennek csúcspontja az Isten emberré-levése. Az emberi céltalanság és értelmetlenség látszata akkor oldódik fel igazán, ha azt Isten is magára veszi vagy végigmegy rajta. Ezzel igazolja, hogy az élet valahová vezet, olyan célhoz, amely méltó őhozzá, tehát biztosan méltó az emberhez is. József Attila írja egyik versében ahhoz, akiről úgy látta, hogy tartalmat ad életének: Szóra bírtad egyaránt a szív legmélyebb üregeiben cseleit szövő fondor magányt s a mindenséget.... Az ilyen személyes találkozásnak az a hatása, hogy az ember kilép a hall­­gatagságból és beszélni kezd. Ha valaki szeretettel közeledik és örömet hoz, akkor elfeledkezünk magunkról és az élet beszédes ajándékká válik. Egy emberi személy csak ideig- óráig, legföljebb néhány évig tud igazán megszólaltatni bennünket. De bennünk él az igény, hogy a párbeszéd örök­ké tartson, hogy benne éljünk egy én-te és egy mi közösségben. Sőt, hogy választ kapjunk olyan kérdésekre is, amelyek előtt az emberi nyelv csak dadog. Olyan valakit keresünk, aki majd így beszél: boldogok, akik éhe­zik és szomjazzák az igazságot, mert kielégítést nyernek; boldogok, akik sírnak, mert vigasztalást kapnak; boldogok, akik tudnak nagyobb értéke­kért lemondani, mert százannyit kapnak és vele együtt az örök életet. Az apostoli igehirdetés az „idők teljességének”nevezi az Isten eljöve­telét, emberrélevését. Teljesség azért, mert nem adhat többet, mint magát, nem fejezheti ki jobban az emberekkel való kapcsolatát, mintha osztozik életünk problémáiban, nem kötelezheti el magát jobban a szövetségben, mintha egy lesz közülünk s ugyanazt érzi, amit mi átélünk. Teljesség azért is, mert a régi ígéretek megvalósultak: Isten országa itt is minden ke­gyelmi javával: a bűnösök bocsánata, a kegyelem kiáradása, az ember ter­mészetfölötti felemelése, a feltámadás és az örök élet. A földi élet küzdel­me már a hit és a remény bizonyosságában folyik, s a szeretet erre a bizo­nyosságra épül. A megérkezést azonban megelőzi a közeledés, a teljességet az előké­szület. De Jézus eljövetelével nem szabad a történelmet két olyan üdvtör­téneti részre osztani, hogy ami előtte volt, az a teljes lelki sötétség, a bűn 87

Next