Garay Lajos (szerk.): Szent István Társulat naptára 1864-ik szökőévre (Budapest, 1863)
Szent-István-Társulat Naptára 1864-ik szökőévre
36 Isten van mennyben, úgy legyen csak egy császár a földön!“ De a Gondviselés ugyanezen időben adott a magyarnak egy férfiút, ki Isten segélye-és saját vitézségével képes volt a roppant hatalom ellen megvédeni az országot. És ez Hunyady János volt,kinek egész nyilvános élete a törökön araiolt diadalok szakadatlan sora, melyek nemzeti történetünkben nem egy fényes lapot foglalnak el. De legkitűnőbb hadjárata volt kétségkívül az, melyet 1456-ban utolszor vezetett a török ellen, s mely Nándor-fehérvár dicsőséges fölszabadításával végződvén, a nagy férfiul élte alkonyán mint alászálló nap a nagyság végsugáraival környező. Midőn 1455-ben hire érkezett, hogy a török roppant előkészületeket tesz, hogy a következő év tavaszán Magyarországot megtámadja, V. László király a török ellen viselendő hadjárat fővezérévé Hunyady Jánost nevezé, a következő év elején pedig Pesten országgyűlést tartott. A király és az ország rendei a keresztény fejedelmek és főleg a pápától segélyt kértek. Azok között, kik e fölszólilásra tényleg feleltek, első és jóformán egyetlen volt a pápa, kihez a magyar szorongatott helyzetében soha sem fordult eredménytelenül. Tetemes pénzösszeget küldött és köveiének Car vajai bibornoknak meghagyta, hogy a török ellen keresztes hadjáratot hirdessen és mindazok részére, kik a keresztesek közé állanak, biinbocsánatot engedett. E czélból járta be az országot a lánglelkü Iínpisztrán János, és szívhez szóló beszédei által föllelkesülve ezerek határozták el magukat, hogy a szent kereszt jele alatt harczolnak a hitetlen ellen. Ezalatt april elején megindult roppant serege élén Mohamed és mig hajóhada a Dunán előre úszott, ö százhatvanezernyi hadával Nándorfehérvárt — a magyar végvárak e legfontosabbikát — bekerítette. Hunyadynak még jókor sikerült a várba saját költségén fogadott 7000 katonával növelni az őrséget, és a magyar hadosztályok, valamint a keresztesek gyülhelyéül is Szegedet határozd. Miután tehát ide hatvanezer keresztessel maga Kapisztrán is — Hunyadynak e hadjáratában elválhatlan társa — megérkezett, megindult szintén Nándorfehérvár alá, melyet Mohamed ritka erélylyel és számos roppant nagyságú ágyukkal ostromolt. Az örsereg vitézül tartotta magát, kitartással verte vissza az ostromlókat, javította ki az összerombolt falakat, de csüggedni kezdett már, miután a Duna átmenetét a Salánkeménnél közeledő török hajóhad elzárván, szárazföldön pedig az erősség szorosan körülkerítve lévén, Hunyady a várbelieketsem eleséggel sem segélycsapatokkal nem gyámolithatta. 0 tehát Kapisztrán tanácsára mindenekelőtt a török hajóhadat megtámadni határozd. E végből összeszedvén mintegy kétszáz kisebb hajót, azokat fölszerelve a keresztesek egyrészével megrakta, fölszólította titkon egyszersmind a várbelieket is, hogy lehetőleg legszámosabb hajóval egy időben ők is támadást intézzenek. A két hajóhad megindult; Hunyady és Kapisztrán pedig a parton kisérte. Az ellenséges hajóhadak julius I4-én ütköztek meg, és pedig a keresztényekre nézve