Gerencsér Balázs - Takács Péter (szerk.): Ratio legis, ratio iuris. Liber amicorum. Studia A. Tamás septuagenario dedicata. Ünnepi tanulmányok Tamás András tiszteletére 70. születésnapja alkalmából - Biliotheca iuridica 39. (Budapest, 2011)
I. Általános jogtudományok, jogelmélet, jogszociológia, jogtörténet
Nagy Tamás: Jog, irodalom, intertextualitás 45 E kölcsönhatás és párbeszéd mibenlétének és alakulásának elemzése leginkább a ,jog és irodalom”-kutatások terrénuma lehetne, ám úgy tűnik, egyrészt mindez az eddigiekben csak részlegesen sikerült, másrészt a jogtudomány diszciplináris elkülönültségéről szőtt elképzeléseken sem tudtak áttörni - és nem csekély mértékben ezért önmagukat is okolhatják. Túl azon, hogy küzdenek az interdiszciplinaritás általános problémáival, gyakran megragadnak - mint azt Jane B. Baron megjegyzi28 - ugyanannál a vizsgálódási sémánál, amely az esetek többségében nem másba, mint jogi tematikájú irodalmi művek cselekményének és morális tanulságainak összegzésébe torkollik, elavult vagy könnyen avuló olvasatok sorát produkálva. Továbbá: még ezek a kutatások - amelyek maguk is kénytelenek folyamatosan szembesülni a marginalizáltság tapasztalatával - sem mentesek a kirekesztésnek attól a gesztusától, amelyet általában az interdiszciplináris megközelítésekről szólva Jack M. Balkin a „gyarmatosítás” fogalmával ír le. Egy tudományterület megpróbálja kiaknázni a saját céljai számára egy másik meglátásait, használni eszközeit és módszereit, anélkül azonban, hogy valódi dialógus kezdeményezésében mutatná érdekeltnek magát.29 Az irodalmi érdeklődésű jogtudomány és jogelmélet sem igen teszi fel a kérdését másként, mint hogy mi az, amit a jogászok az irodalom (és tudományának) tanulmányozásától remélhetnek,30 ám fordítva - nevezetesen, hogy mi volna az, amit a jogi szövegek tanulmányozása és ezen keresztül általában a jogtudomány nyújthatna az irodalmároknak - nem hangzik el. S úgy gondolom, ez az egyik fő oka annak, hogy a jog- és az irodalomtudomány képviselői között kreatív párbeszédre mindezidáig nem igazán került sor,31 és egyben az alapja is mindazon vélekedéseknek, amelyek három és fél évtized elteltével a ,jog és irodalom” kutatások kifulladásáról vagy egyenesen a haláláról beszélnek.32 28 J. B. Baron: Law, Literature and the Problem of Interdisciplinarity. = Yale Law Journal. 1998/108. 1059. H. Szilágyi István is kitér e problémára a jog és irodalom vizsgálódások eddigi fejleményeit bemutató írásában. H. Szilágyi I.: Jog - Irodalom. = Jog- Irodalom. Szeged, SZTE ÁJK Összehasonlító Jogi Intézet, 2010. 89-120. 29 J. M. Balkin: Interdisciplinarity as Colonization. = Washington & Lee Law Review. 1996/53. 949. 30 Lásd már James Boyd White - részben - programadó tanulmányát: J. B. White: What Can a Lawyer Learn From Literature? = Harvard Law Review. 1989/102. 2014. 31 Külön kérdés, hogy az irodalmárok jelentős része - néhány olyan nagy név, mint Fish, Ferguson vagy James Boyd White kivételével - miért nem fedezi fel önmagától a jog textusainak vizsgálatát interdiszciplináris kutatások lehetséges terepeként. Azt hiszem azonban, hogy a dialógust a jogtudománynak kellene kezdeményeznie, leginkább talán azért, mert mintha erről a térfélről könnyebben belátható volna a két szövegtest gyakori kapcsolódásának evidenciája, amennyiben mindig is a jogi szövegek voltak a specifikusabbak és meghatározott jelentésre törőek, s különösen a modernitás korában az irodalmi szövegek „abszorbeálják” a jogiakat vagy játszanak rá azokra és nem fordítva (ellentétben például a Bibliával, ahol a vallási-irodalmi szöveg foglalja magában a jogit). 32 P. J. Heald: The Death Of Law and Literature: An Optimistic Eulogy. = The Comparatist. 2009/33. 20. Azzal együtt, hogy Heald - ebben a részében optimista - végkövetkeztetésével, amely szerint a jog és /z-ot/a/om-kutatásoknak annyiban lehet figyelemre érdemes jövőjük, amennyiben irodalmi művek morális olvasatainak a tényleges jogi döntéshozatalban történő felhasználhatóságát tekintik e kutatások legfőbb hozadékának, mélységesen nem értek egyet (ahogy tanulmányának számos más állításával sem).