Gidró Bonifác - Mattyasóvszky Kasszián: Mennyiségtan a gimnázium és reálgimnázium I. osztálya számára. Számtan-mértan - A Szent István Társulat középiskolai tankönyvkiadványai (Budapest, 1931)

I. Számtan

I. SZÁM TA N. ELSŐ FEJEZET. 1. §. Alapfogalmak. 1. Számlálás és mérés. A szám. A tanteremben különféle tárgyakat látunk, ú. m. padokat, képeket, könyveket. De látunk ott tanulókat is. Ha meg akarjuk tudni, hogy hány van az egyes tár­gyakból és hányán vannak a tanulók, akkor megszámláljuk azokat. Azt találjuk, hogy van 20 pad, 9 kép, 100 könyv és 40 tanuló. 20 pad, 9 kép 100 könyv, 40 tanuló — számok. A számlálás ered­ményét tehát egy szám fejezi ki. Amiket megszámlálunk, azokról azt mondjuk, hogy egységek. Pad, kép, könyv, tanuló mindegyike egység. Több egység össze­­számlálása által nyerjük a számot. Példáinkban 20 pad, 9 kép slb. Ha azt akarjuk megtudni, hogy mekkora a tanterem hossza vagy padlójának területe, akkor megmérjük a hosszúságot vagy a területet. Azt találjuk, hogy a tanterem hossza 9 méter, padlójá­nak területe pedig 54 négyzetméter. Amint látjuk, a mérés ered­ményét is szám fejezi ki. A mérésnél úgy jártunk el, hogy a meg­mérendő tárggyal egynemű tárgyat (mértéket) mértékegységül vá­lasztottunk és kerestük, hogy a mértékegység a megmérendő tárgy­ban hányszor van meg. Példánkban mértékegység a méter (m) és négyzetméter (»i2). Azt a számot, amely megmondja, hogy a mértékegység hány­szor fordul elő, mértékszámnak mondjuk ; ilyen a példáinkban 9 és 54. Ha csak a számot mondjuk ki, akkor kapjuk a puszta, elvont vagy nevezetlen számot. Ha a számhoz az egység nevét is hozzá­mondjuk, akkor a megnevezett számot nyerjük. 2. Mennyiség. Mennyiségtan és felosztása. Amit megszám­lálunk vagy megmérünk, azt mennyiségnek nevezzük. Padok, ké­l*

Next