Gidró Bonifác - Mattyasóvszky Kasszián: Mennyiségtan a gimnázium és reálgimnázium I. osztálya számára. Számtan-mértan - A Szent István Társulat középiskolai tankönyvkiadványai (Budapest, 1931)
I. Számtan
I. SZÁM TA N. ELSŐ FEJEZET. 1. §. Alapfogalmak. 1. Számlálás és mérés. A szám. A tanteremben különféle tárgyakat látunk, ú. m. padokat, képeket, könyveket. De látunk ott tanulókat is. Ha meg akarjuk tudni, hogy hány van az egyes tárgyakból és hányán vannak a tanulók, akkor megszámláljuk azokat. Azt találjuk, hogy van 20 pad, 9 kép, 100 könyv és 40 tanuló. 20 pad, 9 kép 100 könyv, 40 tanuló — számok. A számlálás eredményét tehát egy szám fejezi ki. Amiket megszámlálunk, azokról azt mondjuk, hogy egységek. Pad, kép, könyv, tanuló mindegyike egység. Több egység összeszámlálása által nyerjük a számot. Példáinkban 20 pad, 9 kép slb. Ha azt akarjuk megtudni, hogy mekkora a tanterem hossza vagy padlójának területe, akkor megmérjük a hosszúságot vagy a területet. Azt találjuk, hogy a tanterem hossza 9 méter, padlójának területe pedig 54 négyzetméter. Amint látjuk, a mérés eredményét is szám fejezi ki. A mérésnél úgy jártunk el, hogy a megmérendő tárggyal egynemű tárgyat (mértéket) mértékegységül választottunk és kerestük, hogy a mértékegység a megmérendő tárgyban hányszor van meg. Példánkban mértékegység a méter (m) és négyzetméter (»i2). Azt a számot, amely megmondja, hogy a mértékegység hányszor fordul elő, mértékszámnak mondjuk ; ilyen a példáinkban 9 és 54. Ha csak a számot mondjuk ki, akkor kapjuk a puszta, elvont vagy nevezetlen számot. Ha a számhoz az egység nevét is hozzámondjuk, akkor a megnevezett számot nyerjük. 2. Mennyiség. Mennyiségtan és felosztása. Amit megszámlálunk vagy megmérünk, azt mennyiségnek nevezzük. Padok, kél*