Győrffy János - Kiss Ildebert: Aradvármegye rövid földrajza. Az aradvármegyei népiskolák III. osztályú tanulói számára - Földrajzi alapfogalmak (Budapest, 1905)

I. rész: Földrajzi előismeretek

4 leteknek középület, a nevük. Nevezetesebb középületünk a templom, melybe a hivek azért gyűlnek egybe, hogy ott buzgó imádságokkal és énekekkel az Úr Istent dicsőítsék, neki hálát adjanak és tőle új jótéteményeket kérjenek ; az iskola, hova a gyermekek azért sereglenek össze, hogy ott sok szépet, jót és hasznosat tanuljanak. Középületek még : a városház, a községház, a megyeház, a kórház, a színház, a múzeum stb. (Sorold föl azokat a középületeket, amelyeket ismersz ! Milyen középületek vannak nálunk? Melyik utcában van a községház? az iskola?) 4. Helység, község. Az épületeket, a házsorokat és az utcákat együttvéve helységnek nevezzük. A helységben lakó családokat együtt községnek hívjuk. A helység lakói a polgárok, akik együtt a polgári községet alkotják. Azokat a községi lakókat, akik egy hitet vallanak, együtt hitközségnek mondjuk. A polgári község elülj árói : a biró, a jegyző, az esküdtek, az orvós és a közgyám. Egyházi elüljáróink: a plébános, esperes, püspök, érsek stb., kikhez lelki ügyeinkben fordulunk s akik vallási dolgain­kat intézik. Úgy az egyházi, mint a polgári község elüljárói mind­nyájunk javára fáradoznak ; azért őket tisztelnünk kell s parancsaiknak engedelmeskedni tartozunk. 5. Kis- és nagyközség, város. A községek különbözők. Egyik kisebb, a másik nagyobb. Az olyan községet, melyben a polgárok leginkább föld­­mívelők, falunak nevezzük. A falusi község lehet kisközség és nagyközség. Kisközség az, melynek nincs külön jegyzője ; a nagyközségnek pedig magának van jegyzője. Több kisközség együtt tartja s fizeti a jegyzőt és az orvost. A nagyközség saját erejéből tart jegyzőt és orvost. Az olyan községet, melynek polgárai nagyobbrészt tanult emberek, kereskedők és iparosok, városnak nevezzük. A város

Next