Gyorgyovich Miklós - Vigyázó Gabriella (szerk.): Imaórák a nemzet lelki megújulásért (Budapest, 2006)
2. Imaóra
2. IMAÓRA EMLÉKEZZÜNK A NÁNDORFEHÉRVÁRI DIADAL 550. ÉVFORDULÓJÁRA Keresztvetés, majd a közös imádság elmondása, ének BEVEZETŐ GONDOLATOK 1456. július 4-22-ig tart az a csata, melyet a magyarok vívtak Nándorfehérvárnál (ma Belgrád) a török ellen, s mely történelmi jelentőségű eseményként ismert. A történet dióhéjban: II. Mohamed 70 ezer katonával, 300 ágyúval, 64 gályával és 150 hajóval érkezett a csatába. Katonái kétszeres túlerőt jelentettek a Hunyadi, Szilágyi és Kapisztrán János egyesített seregeihez képest. A magyarok 40 naszádja egészítette ki a katonaságot. A váltakozó eredményeket hozó harcok során a várvédők mellett a betegek, az asszonyok is kivették részüket a csatából. Itt rántotta magával a mélybe Dugovics Titusz a zászlót kitűzni kívánó törököt. Itt vélték csodajelnek az imádkozó Kapisztrán János alakjának feltűnését a magyarok. Részben a naszádok, részben pedig Kapisztrán seregeinek a török tüzérek elleni eredményes támadása, majd az ágyúk törökök ellen fordítása eldöntötte a csata végső kimenetelét. A törökök teljes tüzérségüket elvesztették, a halottak száma több tízezer. III. Callistus pápa a déli harangozást még a csata előtt rendelte el a török támadás kivédésére. Viszont a diadal emlékére, 1457-ben, az egész egyház számára elrendelte Urunk színeváltozása ünnepét. Stefan Zweig csillagóráknak nevezi azokat a kegyelmi időket, melyek hatása hosszú éveken át tart, s melyekre nagyon sokáig emlékeznek az emberek. Ilyen csillagórának számított a nándorfehérvári diadal is, mely azt igazolta, hogy az imádságos magyarok hatalmas teljesítményekre képesek. Az idei nemzeti imaév 18