Hamvas Andreas: Az üdvösség története. Hittankönyv az általános iskolák VI. osztályának római katolikus tanulói számára (Budapest, 1960)
III. Jézus egyházának története
a keresztes háborúknak, hogy kétszáz évig visszatartották a törő-» köt Európától. (A törökök 1370 körül értek a magyar határ közelébe. Nagy Lajos királyunk megverte őket és győzelme emlékére emelte a máriacelli templomot. Ettől fogva három és fél évszázadon át harcolt és vérzett a magyar nemzet a törökök ellen a kereszténye ség védelmében. E harciknak legdicsőbb hőse Hunyadi János volt, aki legnagyobb győzelmét Nándorfehérváron aratta 1456- faan. Kétszázezer törököt veit; tönkre, és maga Mohamed szultán is sebesülten futott a győztes magyarok elől.) Szerzetes lovagrendek. A keresztes háborúk idején egyes vitézek arra kötelezték magukat, hogy szerzetesek módjára közösen fognak élni, megtartják a szegénység, a tisztaság és engedelmesség fogadalmát, azonfelül fegyverrel harcolnak a pogányok ellen a hitnek védelmében. Így keletkeztek a szerzetes lovagrendek, melyek közül leghíresebb volt a Johanniták rendje. E nevüket Keresztelő Szent Jánosról vették, mert első kápolnájuk az ő tiszteletére volt szentelve, A katonaruha és páncél felett fekete köntöst viseltek fehér kereszttel. A Szentföldről kiszorulva, Ródus szigetére húzódtak. Mikor a törökök onnan is kiszorították őket, Málta szigetére vonultak vissza megerősített várukba és onnan tartották féken századokon át a törököket és a pogány kalózokat. Ettől kezdve máltai lovagoknak is hívták őket. Nemcsak harcoltak, hanem kórházakat is létesítettek és azokban ápolták a sebesült és beteg katonákat és zarándokokat. A máltai lovagok a XVIII. század végéig katonáskodtak. Ma mát kevesen vannak és csak jótékonykodással foglalkoznak. (A franciák külön lovagrendet alapítottak, a templomosrendet, a németek pedig a német lovagrendet.) 40. §. A KERESZTÉNY KÖZÉPKOR JELLEMZÉSE Az egyház a műveltség előmozdítója. Miként láttuk, a középkor népei kezdetben barbárok voltak. Az egyház szoktatta őket munkára és szelídebb erkölcsökre. A fejedelmeket rávette, hogy törvényeket alkossanak és megvédjék a jogot, hogy így mindenki békében és biztonságban élhessen és dolgozhassék. Így került az okoljog helyébe a törvényes jogrend, így honosult meg a civilizáció. Iskolákat is létesített az egyház. A plébániai iskolák csak elemi oktatást adtak, a kolostori és káptalani iskolákban már magasabb műveltséget nyújtottak. Nemcsak leendő papok ta96