Initio non erat nisi gratia. Ünnepi kötet Dr. Erdő Péter tiszteletére 60. születésnapja alkalmából (Budapest, 2012)

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai (2012)

Az ultraliberális gondolkodás ártalmai 45 tatosabb darabjait vagy a legszebb karácsonyi, húsvéti, pünkösdi, vagy Szűz Mária és a szentek tiszteletére született, népi eredetű énekeket. Ezek halla­tán már meg se kérdezné, hogy kinek a tiszteletére születtek ezek a kompo­zíciók, tudná, hogy a háttérben Krisztus és az ő hívei állnak. Azon talán egy kissé csodálkoznék, hogy még a Beatles együttes is írt egy dalt Jézus Krisztus anyjáról (Let it Be), illetve a Boney M-nek, a Goombay Dance Bandnek, a Hot Chocolate együttesnek, és még rengeteg könnyűzenei sztárcsapatnak is vannak keresztény hittől ihletett dalai a Szupersztártól kezdve a magyar Má­ria evangéliumáig. Talán már azon se lepődne meg, hogy Berlioz Fantasztikus szimfóniája., Liszt Haláltánca, és még számos komolyzenei sláger gregorián vagy népi vallásos dallam feldolgozása... Az európai irodalom keresztény remekeit mindezek után már természe­tesnek találná, legfeljebb azon lepődne meg, hogy a magukat ateistának val­ló irodalmárok is sokat merítettek a Bibliából, és megérintette őket Jézus egyénisége és tanítása. Szabó Lőrincnek Az Árny keze, vagy Váci Mihálynak Ave Maria című költeménye éppúgy megérintené a marslakó szívét, mint Ady istenes versei és József Attila kiáltása: „Fogadj fiadnak, Istenem! ” (A fent említett költők közül csak Szabó Lőrinc vallotta magát ateistának, annál meglepőbb Az Árny keze című költeményének félelmetes szépsége...) Mindezek után talán már az se lepné meg marslakónkat, hogy az európai alkotmányok alapfogalmai éppúgy Krisztus tanításának köszönhetik létü­ket, miként magának az Unió alkotmányának alapfogalmai is. Belátná, hogy a szabadság (a mértéktartó szabadság) csak a keresztény talajon megszületett országok jogrendszerében számít alapértéknek: sem az iszlám világban, sem Indiában, sem Kínában, sem Japánban nem ez a helyzet. De ugyanígy ál­lunk az ilyen fogalmakkal, mint egyenlőség, testvériség, emberi jogok, emberi méltó­ság. Keressétek meg az egyenlőséget Indiában, a személyiségi jogokat az isz­lámban, Kínában vagy Japánban! Ezekben az országokban a személyiség fogalma sem alakult ki úgy, mint a kereszténységben (a szentháromságtani vitáknak köszönhetően). Maga a szeretet is csak a keresztény világban számít alapvető erénynek. A nem keresztény világban ennek helyét többnyire az en­gedelmesség (a föltétien engedelmesség) tölti be. Végül marsbeli barátunknak már csak egyetlen kérdése maradna: „Ti, európaiak, egyáltalán normálisak vagytok?” A kérdésre ő maga válaszolna: „Bizony, mondom nektek, ti nem vagytok normálisak!...” b) Az ultraliberális állam Az ilyen állam első jellegzetessége, hogy magát laikus, azaz vallásilag, világ­nézetileg semleges intézménynek tartja. Ezt a laikus államot nyugodtan nevezhet­jük ma Európa bálványistenének, amely előtt térden csúszik a magát mo-

Next