J. Újváry Zsuzsanna (szerk.): Oszmán-Magyar viszony a 16-18. században. Tanulmányok a Magyar Királyság és az Oszmán birodalom népeinek - magyarok, törökök, rácok, tatárok, zsidók, görögök és egyéb népek - hétköznapjairól; egyén és közösség viszonya (Budapest, 2020)
II. OSZMÁN OSTROMOK – MAGYAR VÁLASZOK - 5. SZABÓ PÁL: A Nándorfehérvár elleni oszmán-török kisostromok (1490–1494)
A NÁNDORFEHÉRVÁR ELLENI OSZMÁN-TÖRÖK KISOSTROMOK (1490–1494) „Kinizsi alig érkezett meg a parancsnoksága alatt álló Alsó-Magyarországra, hogy a határokat védje a törökök támadásától, máris mindenféle kellemetlenségekről érkezett hír, hogy a törökök elfoglalták Görögfejérvár két bástyáját, majdhogynem a város is a hatalmukba esett...” (5. 1. 80.). A vár 25 tornyából 2 nem lehetett jelentős eredmény, de a körülményekről, sajnos, többet nem tudunk meg. Az viszont a későbbiekből derül ki, hogy Nándorfehérvár nagy erődje sokszor híjával volt a megfelelő védőseregnek. Talán ezzel összefüggésben van Váradi Péter Bolognában tanult humanista főpap, bács-kalocsai érsek Leveleskönyvéből ismert információ is. Váradi ugyanis 1490 decemberében „rendkívüli, természetbeni adót szedetett Nándorfehérvár védelmére.” December 11-én írt és fennmaradt magánlevelében (missilis) ugyanis erre biztatta a bodrogi ispánt, Várdai Miklóst is. Ebből megtudjuk, hogy a király elindult a török ellen Pozsonyból, 12 000 katonával, Budán pedig a főurak kb. 6000 fővel várják. Nándorfehérvárban és Szabács várában viszont élelmiszerhiány is volt. Váradi Péter érsek 1491-ben, Szata várából, II. Ulászló királynak levélben számolt be egy újabb kisebb incidensről. A baricsi várnagy a Nándorfehérvárból azt a hírt hozta, hogy a törökök az éjszaka leple alatt megrohantak egy őrizetlenül hagyott védőtornyot. „...a múlt hét szombatján, késő éjszaka nagy török csapat [magna manu] rohanta meg azt a védőtornyot [in Bastam], amelyet [...] a városka kapuja előtt emeltek, és korábban meglehetősen jól gondját viselték.” Az egyéni hősiesség és talpraesettség mentette meg a helyzetet. Ugyanis a támadók végül a tornyot „fölgyújtották, mivel egyetlen védő sem volt benne, kivéve egy borbélyt meg a feleségét, akik végül eloltották a tüzet.” A törökök ráadásul a várban lévő egyik nagy bombavető mozsárágyút is megszerezték. „...elvittek onnét a törökök egy hatalmas bombavető 7 Antonio Bonfini: A magyar történelem tizedei. (Ford. Kulcsár Péter.) Balassi, Budapest 1995, 949. http://www.balassikiado.hu/BB/netre/html/bonfini.html (A letöltés ideje: 2018. 05. 16.) 8 Wéber János: Két korszak határán. Váradi Péter humanista főpap, kalocsai érsek pályaképe. Kronosz, Pécs 2016, 91., 150.; DF-DL 82 029. 9 Klaniczay Tibor (szerk.): Janus Pannonius. Magyarországi humanisták (15–16. század, episztolák). Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest 1982, 645. (a továbbiakban: M. H. 1982.). Levelezésének kiadása: Petri De Warda ecclesiarum colocensis et bachiensis canonice unitarum archiepiscopi Epistolae cum nonnullis Wladislai II. Regis Hungariae literis Petri causa scriptis. Praefatus est et indicem chronologicum subjecit Carolus Wagner, Posonii et Cassoviae 1776, 58. (Epistola XXV.) (A továbbiakban: Váradi, i. m.) 75