J. Újváry Zsuzsanna (szerk.): Oszmán-Magyar viszony a 16-18. században. Tanulmányok a Magyar Királyság és az Oszmán birodalom népeinek - magyarok, törökök, rácok, tatárok, zsidók, görögök és egyéb népek - hétköznapjairól; egyén és közösség viszonya (Budapest, 2020)

II. OSZMÁN OSTROMOK – MAGYAR VÁLASZOK - 5. SZABÓ PÁL: A Nándorfehérvár elleni oszmán-török kisostromok (1490–1494)

A NÁNDORFEHÉRVÁR ELLENI OSZMÁN-TÖRÖK KISOSTROMOK (1490–1494) „Kinizsi alig érkezett meg a parancsnoksága alatt álló Alsó-Magyar­­országra, hogy a határokat védje a törökök támadásától, máris minden­féle kellemetlenségekről érkezett hír, hogy a törökök elfoglalták Görög­fejérvár két bástyáját, majdhogynem a város is a hatalmukba esett...” (5. 1. 80.).­ A vár 25 tornyából 2 nem lehetett jelentős eredmény, de a körülményekről, sajnos, többet nem tudunk meg. Az viszont a későbbiekből derül ki, hogy Nándorfehérvár nagy erődje sokszor híjával volt a megfelelő védőseregnek. Talán ezzel összefüggésben van Váradi Péter Bolognában tanult humanista főpap, bács-kalocsai érsek Leveleskönyvéből ismert információ is. Váradi ugyanis 1490 decemberében „rendkívüli, természetbeni adót szedetett Nán­dorfehérvár védelmére.” December 11-én írt és fennmaradt magánlevelében (missilis) ugyanis erre biztatta a bodrogi ispánt, Várdai Miklóst is. Ebből megtudjuk, hogy a király elindult a török ellen Pozsonyból, 12 000 katoná­val, Budán pedig a főurak kb. 6000 fővel várják. Nándorfehérvárban és Szabács várában viszont élelmiszerhiány is volt.­ Váradi Péter érsek 1491-ben, Szata várából, II. Ulászló királynak levélben számolt be egy újabb kisebb incidensről. A baricsi várnagy a Nándorfehér­várból azt a hírt hozta, hogy a törökök az éjszaka leple alatt megrohantak egy őrizetlenül hagyott védőtornyot. „...a múlt hét szombatján, késő éjszaka nagy török csapat [magna manu] rohanta meg azt a védőtornyot [in Bastam], amelyet [...] a városka kapuja előtt emeltek, és korábban meglehetősen jól gondját viselték.”­ Az egyéni hősiesség és talpraesettség mentette meg a helyzetet. Ugyanis a támadók végül a tornyot „fölgyújtották, mivel egyetlen védő sem volt benne, kivéve egy borbélyt meg a feleségét, akik végül eloltot­ták a tüzet.” A törökök ráadásul a várban lévő egyik nagy bombavető mozsár­ágyút is megszerezték. „...elvittek onnét a törökök egy hatalmas bombavető 7 Antonio Bonfini: A magyar történelem tizedei. (Ford. Kulcsár Péter.) Balassi, Budapest 1995, 949. http://www.balassikiado.hu/BB/netre/html/bonfini.html (A letöltés ideje: 2018. 05. 16.) 8 Wéber János: Két korszak határán. Váradi Péter humanista főpap, kalocsai érsek pálya­képe. Kronosz, Pécs 2016, 91., 150.; DF-DL 82 029. 9 Klaniczay Tibor (szerk.): Janus Pannonius. Magyarországi humanisták (15–16. század, episztolák). Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest 1982, 645. (a továbbiakban: M. H. 1982.). Levelezésének kiadása: Petri De Warda ecclesiarum colocensis et bachiensis canonice unita­rum archiepiscopi Epistolae cum nonnullis Wladislai II. Regis Hungariae literis Petri causa scriptis. Praefatus est et indicem chronologicum subjecit Carolus Wagner, Posonii et Casso­viae 1776, 58. (Epistola XXV.) (A továbbiakban: Váradi, i. m.) 75

Next