Jakab Ferenc: A magyar állam földrajza. A tanító- és tanítóképző intézetek III. osztálya számára (Budapest, 1913)
II. Összefoglaló rész
Száva, melybe az Una, Verbász, Boszna és a Brina ömlenek. A déli vidék legnagyobb vize az Adriai-tengerbe siető Narenta. E folyók felső folyásaikban zuhatagosak, aztán gyönyörű völgyekben haladnak. A magas hegyek, a mély völgyek és a zuhogó folyók tájképi szépségekben fölötte gazdaggá teszik a tartományokat. Éghajlata. A hegyek között az éghajlat zordon jellegű, a tél hosszú és hideg, annál is inkább, mert a nyugati részeken a bóra sokszor elég jól kifejti erejét. A völgyekben az éghajlat enyhe, nyáron nem egyszer tűrhetetlenül forró. Talaja és terményei. A lapályok és a folyóvölgyek talaja televényréteg, melyben jól diszlik a gabona, kukorica, len, kender és a dohány. A föld igen alkalmas a gyümölcstermelésre is. Különösen nagyarányú a szilvatermelés. Hercegovina főterményei a szőlő, olajfa és a dohány. A hegyek oldalain és ormain egész rengeteg erdőket alkotnak a tölgy- és gesztenyefák és a fenyvesek. Gazdag az állatvilág is. A háziállatok közül van sok ló, szamár, öszvér és szarvasmarha, de még több juh, kecske és sertés. Az erdőkben medve, vaddisznó, öz, szarvas fordulnak elő. A hegyek belsejében van sok vas, réz, szén és só, de ezek bányászata még igen kezdetleges. Lakósok. A tartományok lakosainak száma 1 millió 900 ezer. Legnagyobb részben bosnyákok és hercegócok, török kevés van, magyarok csak az okkupáció óta telepedtek le a nagyobb városokban. A bosnyákok és hercegócok szláv eredetűek, nyelvük alig különbözik valamit a szerbek, horvátok és dalmátok nyelvétől. A földmívelés még mindig kezdetleges náluk, mert primitiv gazdálkodási módszerüktől alig lehet eltéríteni őket. Sok helyen még ma is faekével szántanak. Sokkal virágzóbb a gyümölcstermelés, nagyszemü és Ízletes szilvájukat nyersen, aszalva vagy szilvaízzé főzve a külföldre is szállítják. Nagy jövedelmük van az állattenyésztésből és az erdők fáiból. Jelentős foglalkozási ág a háziipar. A bosnyákok, mint házalók, apró iparcikkeikkel (kés, fegyver, szőnyeg, szivarszipka, pipa, sétapálca, csecsebecse) hazánk városait is bejárják. Vallásra nézve a lakosság 44% gör. keleti, 36% mohamedán, '20% róm. katholikus. Ezeket a sarajevói érsek és három püspök, a mohamedánokat az uralkodó által kinevezett reisz-el-ulema (főmufti), a gör. keletieket a sarajevói metropolita kormányozza. Az anyagi és szellemi műveltség az okkupáció óta vett lendületet monarchiánk gondozása és áldozatai folytán. A monarchia országutakat létesí-