Jelenits István et al.: Emberismeret és etika (Budapest, 2013)
VIII. Társadalom és erkölcs
VIII. TÁRSADALOM ÉS ERKÖLCS fejeződik ki Babits Mihály (1883-1941)„Örökkék ég a felhők felett” című hitvallásában. A költő rámutat arra, hogy a nemzeti értékek az emberiséget is gazdagabbá teszik. „Magyar vagyok: lelkem, érzésem örökséget kapott, melyet nem dobok el: a világot nem szegényíteni kell, hanem gazdagítani. Hogy szolgálhatom az emberiséget, ha nem őrzök meg magamban minden színt, minden kincset, ami az emberiséget gazdagíthatja? A magyarság színét, a magyarság kincsét! De mily balga volnék, ha ugyanakkor más színt, más kincset el akarnék venni, vagy meggyengíteni!” A nacionalizmus A nemzeti érzés bűnös túlhajtása a nacionalizmus, amely egy nemzet érdekeit mások rovására kívánja érvényesíteni. A történelem folyamán a nacionalizmusnak többféle értelmezése is volt. A XIX. században alakult ki, amikor a polgárság öntudatra ébredt. A szabadság és egyenlőség eszméjét hirdető új rend szembeszállt a külső elnyomással, és fontos feladatának tekintette a nemzeti értékek megbecsülését és terjesztését a kívülről támogatott eszmékkel, kultúrával szemben. A nacionalizmus egyik fontos célja a nemzetállam megteremtése volt, amely azt jelentette, hogy az állam a nemzet egészét magába foglalja. Ma inkább úgy értelmezik a nacionalizmust, mint egy olyan irányzatot, amely a nemzeti érdekeket előtérbe helyezi az egyes csoportok érdekeivel úgy, hogy azokat sokszor egymással szembe is állítja. A más népek elnyomására irányuló törekvést sovinizmusnak nevezzük. A XX. században a nacionalizmus egyik legismertebb és legtragikusabb formája a német nemzetiszocializmusban mutatkozott meg, amelynek egyik erkölcsi szempontból elfogadhatatlan ideológiája a fajelmélet volt. Az európai tudat erkölcsi jelentősége A hazához való kötődéshez hasonlóan az Európához való tartozás is erősítheti az ember identitástudatát, értékrendet adhat számára, és így hatással lehet erkölcsi magatartására is. Nem véletlen, hogy a köznyelvelvben használt „européer” szó széles látókörű és műveltségű embert jelent. JÓZSEF ATTILA (1905-1937) például „Thomas Mann üdvözlése” című versében úgy ír a hazánkba érkező íróról, mint egy „európairól”. Az elmúlt évtizedekben a magyar gondolkodók, művészek között is többen voltak olyanok, akik itthon vagy külföldön tudatosan vállalták az európai kultúra képviseletét. Ilyen volt a költő PILINSZKY JÁNOS (1921-1981). Verseiben a XX. század európai emberének életérzései tükröződnek vissza. Elményanyagának egyik forrása a kereszténység, a másik pedig a II. világháború borzalma, amit Németországban katonaként egy koncentrációs táborban átélt. írásainak rövid, tömör sorai, drámai képei érzékeltetik az elbizonytalanodott és a hitében menedéket kereső embert. 152