Jézus Krisztusnak és egyházának története. Hittankönyv az általános iskolák VI. osztályának katolikus tanulói számára (Budapest, 1954)

II. Jézus egyházának története

más épületeit, gyilkolták egymás alattvalóit. A szegény nép ren­geteget szenvedett miattuk. Az egyház tehát rábeszélte az ura­kat, hogy ezeket a harcokat mérsékeljék. (Egyszerre megszün­tetni nem tudta őket.) Eszerint tilos volt a harc a keresztények közt ádventben és a karácsonyi ünnepekben, nagyböjtben és a húsvéti szent időben, továbbá minden héten szerda estétől hétfő reggelig. Ez az Isten békéje a XI. század közepén egész Európá­ban elterjedt és lassan leszoktatta az embereket a felesleges há­borúskodásról. Földművesek, iparosok nyugodtabban dolgozhat­tak, és így emelkedett a jólét. A lovagi intézmény. A lovagok olyan harcosok voltak, akik kötelezték magukat, hogy fegyverüket igazságtalan célra, pl. rablásra, bosszúálló támadásra, fejedelmük ellen való lázadásra stb. nem fordítják. Ünnepélyes ígéretet tettek, hogy hűségesen szolgálják hazájukat és a törvényes uralkodót, és'megvédik az egyházat és a gyengéket, különösen a nőket és árvákat. A lo­vaggá avatás kellő nevelés és előkészület után ünnepélyesen történt a templomban. A lovagságnak köszönhető, hogy enyhült a harcok vadsága és durvasága, és védelemre számíthattak az elnyomott árvák és özvegyek. (Magyarországi Szent Erzsébetet és árváit is lovagok véd­ték meg, mikor sógora őt örökségéből kiforgatni akarta. Az egyszerű lovagok megkülönböztetendők a szerzetes lova­goktól.) Eretnekségek a középkorban. A keresztes hadjáratok idején új eretnekségek támadtak. Ezeknek egy része eleinte inkább csak a főpapság és egyes szerzetesrendek gazdagságát támadta és az evangéliumi szegénységet hirdette. Később azonban tévtanokat is terjesztettek. Legveszedelmesebbek voltak valamennyi közt az albiak. Albi, délfranciaországi városról nevezték el őket, ahol főfészkük volt. ök két teremtőt fogadtak el: Istent és a sátánt. Isten teremtette a láthatatlan világot, a sátán a látható világot, az anyagot és az emberi testet. Az ür Jézusnak szerintük nem is volt igazi teste, csak látszólagos teste. A gonosz anyagtól tehát tartózkodni kell. Bűn a tulajdon, a húsnak, tejnek, tojásnak élvezete, sőt bűn a házasság is. A világi uralkodók is az anyagi világ kedvéért van­nak, tehát ők is az ördögtől valók. Az egyház is a sátán talál­mánya. Világi és egyházi hatalomnak tehát nem szabad engedel­meskedni. Láthatjuk ebből, hogy ez a tévtan nemcsak az egyházi, hanem a világi társadalmi rendet is felforgatással fenyegette. (Az albiak tanítása már az ókorban is ismeretes volt. Akkor manikeusoknak hívták őket. Keleten soká fennmaradt e tan, és úgy látszik, egyes keresztesek hozták onnan magukkal Európába, 53

Next