Kalmár Gusztáv: Küzdelmek a fehér halál országában 1. A nagy sarkutazók szenvedései és győzelmei (Budapest, 1931)
Csodálatos és borzalmas világ
Szörnyű, idegen világok e\ék a más tájakhoz szokott embernek. Csodálatos és borzalmas világ. A fehér halál országa! Talán nem is kellene magyarázni, hiszen mindenki gondolja, mindenki tudja, hogy Földünk örök hóval, j éggel borított sarki táj ait ért jük ezen a néven. Egy sokat szenvedett orosz tengerész nevezte el így. Jogos és kifejező név ! Valóban a halál országa mindkét sarkvidék. Itt-ott a széleken van ugyan valami élet. Fókák, rozmárok ezrei sütkéreznek a jégtáblákon, jegesmedvék kóborolnak szerteszét, nyaranta milliónyi madár cseveg, rikoltoz, gágog és hápog egyes szigeteken. Sőt még rövid életű virágok is virítanak olyan földön, amely egy arasszal mélyebben már örökké fagyos. Szegény, erőtlen lepkék röpdösnek virágrólvirágra. Mindez azonban csak néhány hétig tart. Egy fagyos szél, egy hóvihar véget vet mindennek. Eltűnnek a virágok, a lepkék. Csak a fókák, rozmárok és medvék maradnak meg. Ezek azonban idegenek nekünk ! Lomha, idomtalan testük mintha a rég letűnt geológiai korok kipusztult állatvilágára emlékeztetnek bennünket. Szörnyű idegen világok ezek a 3