Kerényi Károlyné: Latin olvasókönyv. A leánygimnáziumok számára, I. rész, III. osztály - Bibliotheca discipulorum 28. (Budapest, 1937)
Bevezetés
BEVEZETÉS. Rómát, Olaszország híres fővárosát Örök Városnak szokták nevezni. Ezt a nevet azért kapta, mert Európában az egész világtörténelmen keresztül vezető szerepe volt. A monda szerint Romulus alapította a Krisztus előtti VIII-ik évszázadban. Eleinte kis falu volt, de lakói, a latin törzs fiai, vitézségükkel és uralkodói tehetségükkel lassankint meghódították egész Itáliát, majd Görögországot és a többi, Itáliával szomszédos országokat. Hatalmas világbirodalom lett a kis Rómából, nyelve pedig a latin nyelv volt és ezt az egész meghódított világon elterjesztette. Később, a népvándorlás idején a római birodalom összeomlott, de nyelve mindenütt, az egész középkoron át az egyház, a tudományok és a művelt társaság nyelve maradt, Róma városa pedig a keresztény világ fővárosa lett. A régi római tartományok helyén új birodalmak alakultak, és ezeknek nyelve nagyrészt a latin nyelvből keletkezett. Hazánk területén is római tartományok voltak a népvándorlás előtt, Pannónia és Dácia, és a római életnek mindenfelé sok emlékét láthatjuk. Mi magyarok ugyan nem vagyunk a rómaiak rokonai, de művelődésünkre a latin nyelv mindenkor nagy hatással volt. Egészen a XIX-ik század közepéig hazánkban a latin volt a hivatalos nyelv, úgyhogy bátran mondhatjuk, hogy tíz századon át a latin második anyanyelve volt a magyarnak. Régi irodalmi és történelmi emlékeink latin nyelven szólnak hozzánk, a róm. kát. egyház nyelve latin, a pap, az orvos, az ügyvéd, a gyógyszerész meg sem élhet latin nélkül. A mindennapi nyelv