Keresztúry Rókus: Sugárzó lelke tovább világít. 'Sigmond Lóránt O. Cist. írásai - Zirci könyvek 1. (Budapest, 2000)
II. rész: Lóránt atya írásai
Elmélkedések mások lejegyzésében 10 7 Milyen nehéz öröm nélkül az élet és a munka, még akkor is, ha fizetnek érte. Csak az tud örülni, aki szeretetből él! Ki ad nekünk örömöt? A gyermeknek alaptermészete az öröm, tudja, hogy szeretik, és ő is szeret. „Milyen jó volna nem ütni vissza" - mondja József Attila. Érzi, mennyire nemes lenne, ha nem ütne vissza, ha együtt tudna világítani a napsugárral. Ez a napsugár nem lehet más, csak Jézus. Rajtunk is nagyokat tudnak ütni, ütnek szóval és gondolattal. Pedig csak jót kell adnunk. Nem érdemes marakodni, inkább el kell kerülni a veszekedést, mondjanak gyávának. Ez is alázatosság. Az embert az ösztön mindig arra viszi, hogy üssön. De ez nem megoldás. Rajtunk keresztül kell áradnia a békének. „Kristálypatak a vérem, s az ingem is fénylik..." Talán azért követi mindig bánat a bűnt, hogy megtapasztalhassuk a jót, azt, amivé lehetnénk. Szeretetből kell élni, tenni a jót csak azért, mert jó. Ez a tiszta szeretet. Ilyenek az Isten fiai, ettől lesz jobb a világ és jobb a közösség. Ebből kell számunkra minden jónak és örömnek fakadnia. Ha a jósághoz önzés vegyül, már nem élvezhető a béke. 1949.03.29. Mindig Mózes magatartását kell követni, ő nem hiú, nincs benne semmi önzés, Istent csak a népért kérleli. Isten úgy tesz az Egyházzal, mint Izrael népével Mózes korában: sújtja, de nem veszejti el. Nem szabad elkülönülnünk a másiktól, ez gőgös magatartás. Nemcsak a fiatalokat, de még az öregeket is meg lehet javítani. Isten még a kövekből is tud Ábrahámnak fiakat teremteni. 1949.03.30. „Amator regulae et fratrum": Szerette a Regulát és a testvéreket (Exordium Parvum).