Kiss János: Az értelmi ismeretek keletkezése - A Szent István Társulat Tudományos és Irodalmi Osztályának felolvasó üléseiből 5. (Budapest, 1894)
Az értelmi ismeretek keletkezése
Ш \ъ emberben általában két ismerő tehetséget és kétféle i ismeretet különböztetünk meg: az érzékit és az értelmit. Az érzéki ismeretnek, mely a külső és a belső érzékelő képességek útján jön létre, összes alakjai a következők: külső érzékelés az öt külső érzék útján; a közérzék, mely a külső érzékek tárgyait és érzékeléseit egymástól megkülönbözteti; a belső érzék, mely az emberi szervezetet, az érzékelő alanyt s annak állapotát veszi észre; a képzelődés, mely a szerzett érzéki képeket fentartja és megújítja; az érzéki emlékezés, mely a múlt érzékelést mint multat megőrzi és felismeri, s az újabban ösztönnek is nevezett becslö érzék, mely az érzékeltben a célszerűséget is felismeri. Mindezeket az érzéki megismeréseket a következő két mozzanat jellegzi: a anyagiság, amennyiben tárgyuk csak anyagi lehet, s az egyediség, amennyiben csak egyedi, egyes dolgokra vonatkozhatnak, tárgyukat csak mint egyedet, konkrétet, individuumot ragadják meg. Az emberi ismeretek másik, magasabb rendű osztályát az értelmi ismeretek alkotják s ezek a következők: fogalom vagy eszme, Ítélet és következtetés. Ezek jellegei a következők: anyagtalanság és általánosság; anyagtalanság, amennyiben az anyagiakon kívül nem-anyagiakra is kiterjednek ; és általánosság, amennyiben nemcsak egyedekre vonatkoznak, hanem általánosak is lehetnek, sőt többnyire általánosak. Mondom: az anyagiakon kívül, tehát az anyagiakat épen nem zárom ki az értelmi megismerés köréből, 1*