Kocsis Fülöp: Keleti lélekkel a Kárpát-medencében. Elmer István beszélgetése Kocsis Fülöp hajdúdorogi megyéspüspökkel - Pásztorok 16. (Budapest, 2012)
Balatoni nyár
Az érettségim elég jól sikerült, csak egy négyest kaptam, s épp nyelvtanból, amit mindig is tudtam és szerettem. Az írásbelin József Attilával kapcsolatos témát választottam - nagyon szeretem a költészetét -, s két vagy három helyen azt, hogy, József Attila annya”, így írtam. Később mondta nekem a magyartanárnő, hogy a haját tépte, mert összesen ennyi hiba volt benne, de ez olyan szarvashibának számít, hogy nem lehetett ötöst adni rá. Jó lecke volt ez nekem. Nem mondhattam, hogy színjelesre érettségiztem, mert ott volt ez a négyes, de az egész mégiscsak jól sikerült. Az érettségi banketten enyhén szólva, bizony, többet ittam a kelleténél. Életemben először fordult elő velem. Nem hívtam el a kedvesemet a bulira - pedig mások magukkal hozták párjukat -, viszont az éjszaka közepén elmentem hozzá, úgy, ahogyan voltam, abban a szégyenteljes állapotban, hogy megmutassam neki: ez is én vagyok. Nem tudom, miért tettem. Talán azért, nehogy jobbnak gondoljon, mint amilyen vagyok? Végül is nem ő jött ki, hanem az édesanyja, s nagylelkűen elnézte nekem ezt a kilengést. Gyakran eljártam hozzájuk, jó kis társaság verődött össze náluk, de sokszor kettesben is sétáltunk a Tisza-parton, moziba mentünk, ahogy ez a diákszerelmek idején lenni szokott.-Azzal együtt, hogy a görögkatolikus egyházban nősülhetnek a papok, a szeminárium - nem csupán a távolság miatt - mégis valamiféle választást feltételez.- Sokat beszélgettem vele további terveimről. Nem tudott mit kezdeni ezzel. Nagyon belevaló, energikus teremtés volt, művészlélek, s emlékszem, az egyik esti séta alkalmával a szegedi szabadtéri színpadon - amely-------—84 •»-------—