Kóródy Miklós - Székely Márton (szerk.): Magyar olvasókönyv. A katholikus népiskolák IV. osztálya számára, különös tekintettel a selyemtenyésztésre (Budapest, 1908)

Március

több helyt rommá lődözték s a szultán julius 21-én általános ostromot parancsolt. A várost a janicsárok, a keresztesek minden hősiessége mellett csakugyan el is foglalták, mire magának a fellegvárnak vívásához fogtak. Irtózatos elkeseredéssel folyt a küzdelem, ki-ki érezte, hogy Magyarország sorsa forog kockán. Egy török már a vár ormán készült feltüzni a félholdat, midőn őt Dugonics Titusz megpillantja. A két bajnok halál­tusára kél, erejük egyenlő : győzni egyik sem tud. Ekkor a hős magyar vitéz ellenfelét magával a mélységbe rántja. Mások szurokba mártott s meggyújtott rözse­­kötegeket dobnak a törökökre, kiknek bő-ruházata lángbaborul. Végre Hunyadi mégis leszorítja a törö­köt a bástyákról, mire Kapisztrán lelkes keresztes hadai az ellenfél táborát rohanják meg. Hunyadi ezek láttára az őrséggel szintén kirohan, mire a keresztesek egyesülten az egész török tábort min­denestül elfoglalják. Mohamed megrémült hadát többé vissza nem tarthatja a futástól, maga is bosszúsan menekül. A keresztények csak másnap reggel látták mily roppant győzelmet nyertek : 40, mások szerint 50 ezer török hullája, a martalékká lett 300 ágyú, 23 hajó, számtalan fegyver stb hirdette annak nagyságát. Nyelvtan. A melléknévi és birtokos jelző. Példák : Gyöngyös, arany fejkötőjét sisakkal borítja. A nagyobbik szégyel sírni Sugár, magas a toronynak teteje. (Minek a teteje?) Értünk Kúnság mezein ért kalászt lengettél. A melléknévi jelző a tárgy egyik tulajdonságát emeli ki

Next