Kóródy Miklós - Székely Márton (szerk.): Magyar olvasókönyv. A katholikus népiskolák IV. osztálya számára, különös tekintettel a selyemtenyésztésre (Budapest, 1908)
Március
215 számra érkeztek s a pápa elrendelte, hogy a Nándorfehérvári dicső győzelem emlékére minden délben az összes templomokban meghúzassanak a harangok. A déli harangszó most már az egész világon általános s az ma is és mindörökké Hunyadi János halhatatlan dicsőségét hirdeti. Mindeme dicsőítések, ajándékok azonban későn érkeztek. Az elismerés rózsái már csak egy koporsóra hullottak, melyben a keresztény világ legnagyobb hőse, a leghíresebb hadvezér s a legnemesebb ember aludta örök álmát. Hunyadi még a táborban megkapta a halálos betegség csíráját s a győzelem után való napokban állapota hirtelen súlyosra fordult. 1456 augusztus 17-én barátja, hős társa és lelkiatyja: Kapisztrán János, könnyezve látta el az utolsó kenet szentségével a Zimonyi nagy templomban, a hová Hunyadi maga kívánkozott. Itt magához hivatta fiait : Lászlót és Mátyást és megáldotta őket. Aztán kilehelte nemes lelkét. Kívánságához képest, az általa alapított gyulafehérvári templomba temették el országos gyászpompával öccse: Székely János mellé. Mohamed szultán, mikor meghallotta halála hírét, így kiáltott föl: — Ellenségem volt, de fájlalom halálát ! A világ legnagyobb emberét vesztette el benne! 147. Gyulafehérvár. A honfoglalás után Gyula vezér székhelye volt. A királyság megalakítása után innen kormányozták Erdélyt az erdélyi vajdák. Vára a Hunyadiak alatt a török hódítás célja. János király s azután az erdélyi fejedelmek székhelye volt.