Kovács Dénes: A fűrészmalom. Kalandozás Csíkországban (Budapest, 1938)

NANNYÓKA1 azt mondta, hogy a világ legszebb or­szága Csíkország. Nannyóka mindig igazat mon­dott s mivel én mindent tőle tanultam, tudom, nem is kételkedik senki a szavaimban. Ez a csodaszép ország a világ kellős-közepén van. Nannyóka szerint a többi országok egytől-egyig Hencidán innen és Boncidán túl vannak, vagy az Operenciás-tengeren is túl, hol az ember a nagy semmibe a lábát is lelógathatja. Természetes, hogy a világ végén nem is érzi az ember olyan jól magát, mint a közepén s az is magától értetődik, hogy én is igen-igen boldogan éldegéltem Pottyandon nannyókával. A Fisák-pataknak köszönhettem a boldogságomat. Abban gyönyörű «békasók» hevertek, melyekből, ha összegyűjtöttem, olyan várat építettem, hogy Tündér Ilona is irigyelhette. De volt a Fisák gübéiben2 rák is és sok fürge pisztráng. Napestig lehetett azokra halász­­gatni ... A kenyeret is a Fisák kereste nekünk. A falu­végen laktunk s kertünkön folyt át nagy sebesen a vize. — Hahó, Fisák komám, — szólt a kertünkben áll­dogáló fűrészmalom, — itt csak úgy mehetsz át, ha forga­tod a kerekem! És a Fisák becsületes vize éjjel-nappal forgatta a nagy kereket s az húzta a malom fűrészét, a fűrész meg vágta a tőkéből a deszkát s a deszkáért mi 1 nagyanya, 3 gödör. I* 3 I.

Next