Kozicz János: Történelem I. Történelem munkatankönyv az 5-6. osztály számára (Budapest, 2013)

7. Az egyház honvédő szerepe Magyarországon

7. AZ EGYHÁZ HONVÉDŐ SZEREPE MAGYARORSZÁGON 87 ne legyek miattuk. Könnyebb ugyanis a kunoknak kivándorolniuk, mint neked; minthogy azok ház híján sátraikkal ide-oda vándorolnak, talán elkerülhetnek engem, de te házakban lakozol, neked váraid és városaid vannak, hogy me­nekülsz meg hát kezemből?! (Riccardus fráter jelentése alapján) 151. Milyen okot próbált a tatár kán háborús ürügyül felhasználni? 152. Hogy kerültek kapcsolatba a magyarok és a kunok? írd le pár mondatban! ► Julianus domonkos szerzetes feljegyzése a tatárok harcmodoráról Hanem hogy valamit az ütközetről is jelentsek, beszélik, hogy messzebbre lövik ki nyilaikat, mint ahogy más népek­nél szokásos, és hogy az ütközet első összecsapása alkalmával - ahogy mondják - nemcsak hogy nyilaznak, hanem ügy látszik, mintha nyíleső esnék. Említik, hogy az ütközetben a kardot és lándzsát kevésbé használják. Ék alakú csatarendjüket pedig így építik ki: minden tíz ember élén áll egy tatár, ismét minden száz ember élén egy százados. Ezt annyi fortélyossággal csinálják, hogy a megjelenő kémek se tudjanak valami módon elrejtőzni közöttük [és] az ütközetben lekaszaboltak számát is minden késedelem nélkül meg lehet állapítani. És a különböző elemekből össze­gyűlt népség nem képes semmiféle hűtlenség elkövetésére sem. Mindegyik - tíz egyénből álló - csoportot különbö­ző nyelvű és nemzetiségű egyénekből állítják össze. Az általuk uralt összes tartomány királyait, vezéreit és mágná­sait, amennyiben feltételezhető róluk, hogy valami módon ellenállást fejthetnek ki, késedelem nélkül meggyilkolják. A katonákat pedig és a háborúban bátor, egyszerűbb népséget a háborúra felfegyverkezve maguk előtt hajtják aka­ratuk ellenére [is]. Ellenben azokat a földműveseket, akik a harcra kevésbé alkalmasok, hátrahagyják, hogy gondosan megműveljék a földeket. (...) A katonákkal szemben pedig, kiket a harcba kényszerítettek, hajói harcolnak és győznek, [csak] kevéssé hálásak, ha pedig elesnek az ütközetben, nincs gond rájuk; de ha a harcban meghátrálnak, könyörület nélkül megölik őket a tatárok. (...) A megerősített várakat nem ostromolják meg, hanem előbb feldúlják a környéket, a népet foglyul ejtik, majd ugyanannak a vidéknek a népét összeterelik és harcra kényszerítik: saját erődítményük megostromlására. (Riccardus fráter jelentése alapján) 155. Milyen feladatokat végeztek a missziós domonkos szerzetesek a magyar királynak? ► IV. Ince pápa békére szólítja fel a tatár kánt Mi tehát a békeszerető Király példájára, kívánva, hogy mindenki a béke egységében és istenfélelemben éljen, mindnyá­jatokat intünk, kérünk és nyomatékosan figyelmeztetünk, hogy ezentúl ilyen támadásoktól, különösen pedig a keresz­tények üldözésétől teljesen tartózkodjatok, és az annyiszor és oly mértékben megsértett isteni felség haragját, amelyet e sértések kiélezésével kétségkívül súlyosan kihívtatok magatok ellen, a méltó bűnbánat elégtételével engeszteljétek meg. Ne merítsetek bátorságot a további kegyetlenkedésre abból, hogy a mindenható Isten eddig megengedte, hogy hatalma­toknak mások ellen dühöngő kardjával különböző nemzeteket magatok elé terítsetek. Ő néha egy időre elmellőzi, hogy a fennhéjázókat e világban megfékezze azért, mert elmulasztották magukat megalázni, de gonoszságukat huzamosan nem hagyja büntetlenül, és a jövőben mindenképpen keményen megtorolja. (IV. Ince pápa levele Güjiik tatár kánhoz)

Next