Kozicz János: Történelem I. Történelem munkatankönyv az 5-6. osztály számára (Budapest, 2013)
7. Az egyház honvédő szerepe Magyarországon
7. AZ EGYHÁZ HONVÉDŐ SZEREPE MAGYARORSZÁGON Az 1443-as keresztes hadjárat finanszírozására a Szentszék összes jövedelmének egyötödét küldte a magyar királynak. A Szerbia felszabadításával végződő, 1443-1444-es „hosszú hadjárat"a keresztet magukra öltő magyar és lengyel lovagok hősiességének volt köszönhető. Az 1444 őszén Várnánál folytatódó háború drámai módon zárult. A genovai tengerészek árulása folytán a magyar, lengyel, litván és német keresztes seregnek a Dardanellákon átkelt teljes török haddal kellett szembenéznie. Itt halt hősi halált I. Ulászló magyar-lengyel király mellett Giuliano Cesarini bíboros, pápai követ, Herczeg Rafael boszniai, Rozgonyi Simon egri és Dominis János váradi püspök. Új törökelleni hadjáratra Szkanderbég(KasztriótaGyörgy) felkelése adott jó alkalmat Hunyadinak, aki 1448-ban tisztán magyar lovagi hadsereg élén indult el Albánia felszabadítására. Murád szultán Rigómezőnél állta útjukat. A vesztes csatában Bertalan püspök, az új pápai követ is hősi halált halt. Hunyadinak addigi támadó hadjárataival ugyan nem sikerült felszabadítania a Balkánt, de a török főerőket és a harcok súlypontját sikerült távol tartania a magyar határtól. E helyzet Konstantinápolynak, a keleti kereszténység legnagyobb központjának 1453-as elestével megváltozott. így a török már minden erejével Magyarország ellen fordulhatott. III. Callixtus pápa 1455-ben keresztes hadjáratot hirdetett Magyarországra, és elküldte Kapisztrán Szent János ferences szerzetes hitszónokot, hogy a kereszt felvételére buzdítson. Kapisztrán és társai mezítláb járták be a Duna-Tisza közét és Erdélyt, hogy Hunyadinak sereget toborozzanak. Tolmácsa és hű társa, Soproni Péter magyar ferences volt. Kapisztrán magyar keresztes serege és Hunyadi lovagi, zsoldos serege csodát tett 1456. július 22-én Nándorfehérvárnál. II. Mohamed szultánt, Konstantinápoly meghódítóját testőrei sebesülten és ájultan mentették ki a csatamezőről. A hatalmas győzelmet beárnyékolta a két hős későbbi, váratlan halála. Velük sírba szállt a török kiverésének reménye is. III. Callixtus pápa halála előtt még úgy üdvözölte a trónra lépő I. Mátyás királyt, mint a kereszténység reményét, a törökök elleni felszabadító háború új hősét. A pápák e reményükben töméntelen pénzt küldtek a magyar uralkodónak. Ennek az egyházi elvárásnak kezdetben Mátyás megpróbált eleget tenni. 1463-ban visszavette Jajca várát, és felszabadította Boszniát. E hadjáratban személyesen vezették bandériumaikat a magyar főpapok. Később azonban a király már nem indított támadó hadjáratot a török ellen. Figyelme Nyugat felé fordult, a cseh királyi trón után a német-római császári koronát kívánta megszerezni, sikertelenül. A török elleni védelmi had járatokban továbbra is az egyházi bandériumok erejére támaszkodott. így volt ez Szabács váránál (1475-1476 tele) és a kenyérmezei csatában (1479). Mátyás korai halála után az egyre agresszívebbé váló török hatalomnak nem volt féken tartója. A római pápákon kívül Európában senki sem törődött a törökök visszaszorításának szükségességével. Sőt, 1520-ban I. Ferenc francia ki- A nándorfehérvári diadal rály és Szulejmán szultán szövetséget kötöttek Kapisztrán Szent János, Hunyadi János harcostársa 1456-ban - Ismeretlen itáliai mester korabeli táblaképe I