Kuminetz Géza: Egy tomista jog- és állambölcselet vázlata II. - Bibliotheca Instituti Postgradualis Iuris Canonici Universitas Catholicae de Petro Pázmány nominatae, Manualia 7/2. (Budapest, 2018)

4. A természetjog hatékony és önkéntes érvényesítője az érett személyiségű ember II.: Vallási tudat és személyi érettség

A TERMÉSZETJOG HATÉKONY ÉS ÖNKÉNTES ÉRVÉNYESÍTŐJE AZ ÉRETT SZEMÉLYISÉGŰ EMBER II.: VALLÁSI TUDAT ÉS SZEMÉLYI ÉRETTSÉG1 4. 4.1. Bevezetés 4.2. A vallásosság és a vallás fogalma 4.2.1. A vallás mai helyzete 4.2.2. A vallás és a vallásosság fogalma 4.3. Az én és a tudat fogalma 4.4. Vallási tudat és személyi érettség 4.4.1. A vallási élmény (tapasztalat) és pszichológiai elemzése 4.4.2. A vallási tudat és érettsége 4.4.3. A vallási tudat típusai a vallási élmény belső szerkezete alapján 4.4.4. A vallási tudat torzulásai 4.5. A vallási tudat hitelessége és fejlesztése 4.5.1. A vallási tudat fejlődése (fejlesztése) és az igaz Isten problémája 4.6. Befejezés Az én vezérem bensőmből vezérel. (József Attila: Levegőt!) Tudom, kinek hittem. (Szent Pál apostol) 4.1. Bevezetés A két mottó tulajdonképp visszaemlékezés, annak az emlékezete, hogy az emberi sze­mély elnyerte érettségét, interiorizálta az értékeket, valóban szolgálta a legfőbb tekintélyt. A vallásrombolás és -torzítás korában meglepő és merész dolog azt állítani, hogy a val­lásnak, a helyesen megélt vallásosságnak lényegi szerepe lenne az emberi személyiség ki­­teljesítésében. Tanulmányunkban ezt a problémát fogjuk körüljárni, és azt igazolni, hogy a vallás, pontosabban a helyesen megélt vallás, mint a valóságról kialakított végső állásfoglalás valóban lényegi eleme és fő fejlesztője a személyi érettségnek. Ez a munkánk második ré­sze a problémakört feltérképező reflexiónak.2 Szentmártoni Mihály ugyanis három, egy­másra teljességgel visszavezethetetlen, de egymást átjáró és mintegy meghatározó ténye­zőre vezette vissza a személyi érettséget: az érzelmi kiegyensúlyozottságra, az erkölcsi és a vallási tudat nagykorúságára. A vallás és a vallásosság ősi és meghatározó jelensége az emberi életnek. A vallásos hit ugyanis egyrészt „áthatja az ember gondolkodását, döntéseit, cselekedeteit és viselke­dését”, másrészt „erős pozitív kapcsolat mutatható ki a vallásosság és a testi egészség, pszichológiai, szociális és egzisztenciális jól-lét, valamint az élettel való elégedettség és az alacsonyabb szintű szorongás között”.3 A valláspszichológusok mai nemzedéke ezt a tényt ismét komolyan veszi, és kellő tárgyilagossággal igyekszik tanulmányozni. 1 A Magyarországi Aquinói Szent Tamás Társaság szakmai napján, 2017. december 1-jén elhangzott előadás szerkesztett és jelentősen bővített változata. 2 Lásd az előző tanulmányt. Már másutt is tárgyaltuk: Kuminetz G., Az igazság hatékony és önkéntes szolgálója: az érett személyiségű ember (Megfontolások az erkölcsi tudatról és az erényekről), in Kudari E. (szerk.). Az igazság szolgálatában. In memoriam Szigeti József O.P., Budapest 2017,65-102. és Kuminetz G., Az erények mint a személyi érettség lényegi magatartásjegyei, in Magyar Sión 10/2 (2016) 333-346. című munkáinkban. 3 Vő. Horváth-Szabó K., Vallás és emberi magatartás, Piliscsaba 2007, 7-8. 107

Next