Magyar Ferenc - Kele Pál - Márton Dénes: Csendes órák. Olvasmányok, költemények és imák az egyházi év ünnepköreihez (Budapest, 1975)
V. Függelék
szent barát jött közéjük társaival és a haza védelmére szólította fel őket, lelkesen követték szavát. Az 1514-es parasztfelkelés egyik nagy vezére Fajszi Nagy Antal bácskai keresztesvezér volt. Kalocsáról indult serege nagy pusztítást vitt véghez az urak és birtokuk házatáján, de a parasztok is csak lenyomorodva kerültek ki a küzdelemből. A mohácsi csatatéren a kalocsai érsek, Tömöri Pál lett a fővezér. Jól ismerte a délvidék katonai helyzetét, de hiába kért a budai vár uraitól segítséget pénzben és katonaságban, nem kapott. Az ország sorsa kevés embert érdekelt e veszélyes években. Így nem tudott kellően felkészülni és ellenállni a töröknek. Egyéni hősi helytállását e század kalocsai népe is becsülte azáltal, hogy szobrot állított Tömöri érseknek. Kalocsa maga csak 1543-ban jutott török kézre. A nép pusztulása, elhajtása, templomai rombadőlése, a reformáció térhódítása, rácok felvonulása és letelepedése - ezek az általános jellegzetességei a 150 esztendőnek. Kalocsára be-benéztek Szegedről a ferences barátok, átutazóban Temesvár felé meg-megálltak a jezsuiták, de utóbbiak karácsony napján se tudtak a pár katolikusnak misézni, mert a hívek semmiféle liturgikus felszereléssel sem rendelkeztek már. A terület felszabadulásakor az érsekek elölről kezdték az egyházi életet. Térítettek, telepítettek, igyekeztek birtokaikat összeszedni és terveikhez anyagi alapot teremteni, elkezdték építeni a székesegyházat, a papnevelőintézetet, a püspöki székházat, plébániákat szerveztek, sürgették a nép hitoktatását és a gyermekek tanítását. Batthyány József kiépíti a város megvédéséhez nélkülözhetetlen védőgátakat, nyomdát létesít, a piaristákat gimnázium vezetésével bízza meg. Patachich Adám alapítja meg a már óriásivá fejlődött főszékesegyházi könyvtárat. A XIX-ik század érsekei között Kunszt Józsefet kell megemlítenünk, aki iskola-alapításával a fiú és leányifjúság nevelése érdekében tett örök emlékezetű lépéseket, valamint Haynald Lajos bíborost, aki három árvaházat létesített, a kórházba apácákat helyezett, tanítóképzőt és csillagdát állított fel, mely utóbbi a maga idejében világviszonylatban is jelentős tudományos megfigyeléseket végzett. A második világháború után az érsekség területéből szakadt ki a szabadkai egyházmegye. Dr. Ijjas József érsek 1969 óta áll a főegyházmegye és az érsekségi tartomány élén. 274