Mattyasóvszky Kasszián: Fizika. A középiskolák felsőbb osztályai számára (Budapest, 1913)

I. Rész. Mechanika

I. RÉSZ. MECHANIKA. Felosztás : Először csak magával a mozgással foglalkozunk : általános mechanika ; azután pedig a különböző testek mozgásaival: részletes mechanika. A) Általános mechanika. Felosztás : Először nem tekintjük a mozgó testet, sem az okot nem kutatjuk, miért van mozgás, hanem csak a mozgás tüneményét ismertetjük és így csak mozgó pontról beszélünk : kinematika ; míg azután a mozgó testet és a mozgás okát is figyelembe vesszük, azaz a mozgást már magyarázzuk is : dinamika. I. Kinematika. 1. §. A mozgás ismertetése. A mozgás helyváltozás. E válto­zás csak folytonos lehet, pl. A helyről B helyre ( 1. ábra) bármiként jut is a mozgó pont, minden egyes közbenlévő helye, pl. C vagyD, vagy E stb. közvetlen összeköttetésben van a pont közvetlen előbbi és utóbbi helyével. A mozgás közben elfoglalt he­lyek összesége a mozgó pont pályája. A pályának két hely (pl. A és B, vagy A és C vagy E és F stb.) között lévő része a mozgó pont útja; (jeles = spa­tium) ; ezen út lehet egyenes (pl. A DB) vagy görbe (pl. ACBvagy AEFGB). Azút kezdő ésvégső pontját összekötő egyenesvonal nagy­sága és iránya mutatja a mozgó pont elmozdulását (d = deviatio). Az elmozdulás független az út alakjától és nagyságától, csupán csak a mozgópont kezdő és végső pontjától függ. (Ily elmozdulások : AB, AC, AE, AF, AG stb.) A mozgás iránya az egyenes pályá­nál minden pontban ugyanaz és a pálya irányával egyezik, míg a görbe pályánál az irány változó, minden pontban más és más és az illető pontban a pályához húzott érintő irányával egyenlő (pl. CC}). Minden tünemény teljes leírásához és megmagyarázásához az egyes adatok nagyságának pontos ismeretére van szükségünk. Ezt mérés útján tudjuk meg. Mérni annyit tesz, mint az adott nagy­ságot egy másik, de ugyanolyan nemű és egységül elfogadott nagy­sággal (mértékegységgel) összehasonlítani. Pl. a távolságok nagy­1. ábra. A mozgó pont pályája, útja, mozgásának iránya, deviációja.

Next