Mattyasóvszky Kasszián: Fizika. A középiskolák felsőbb osztályai számára (Budapest, 1913)
I. Rész. Mechanika
I. RÉSZ. MECHANIKA. Felosztás : Először csak magával a mozgással foglalkozunk : általános mechanika ; azután pedig a különböző testek mozgásaival: részletes mechanika. A) Általános mechanika. Felosztás : Először nem tekintjük a mozgó testet, sem az okot nem kutatjuk, miért van mozgás, hanem csak a mozgás tüneményét ismertetjük és így csak mozgó pontról beszélünk : kinematika ; míg azután a mozgó testet és a mozgás okát is figyelembe vesszük, azaz a mozgást már magyarázzuk is : dinamika. I. Kinematika. 1. §. A mozgás ismertetése. A mozgás helyváltozás. E változás csak folytonos lehet, pl. A helyről B helyre ( 1. ábra) bármiként jut is a mozgó pont, minden egyes közbenlévő helye, pl. C vagyD, vagy E stb. közvetlen összeköttetésben van a pont közvetlen előbbi és utóbbi helyével. A mozgás közben elfoglalt helyek összesége a mozgó pont pályája. A pályának két hely (pl. A és B, vagy A és C vagy E és F stb.) között lévő része a mozgó pont útja; (jeles = spatium) ; ezen út lehet egyenes (pl. A DB) vagy görbe (pl. ACBvagy AEFGB). Azút kezdő ésvégső pontját összekötő egyenesvonal nagysága és iránya mutatja a mozgó pont elmozdulását (d = deviatio). Az elmozdulás független az út alakjától és nagyságától, csupán csak a mozgópont kezdő és végső pontjától függ. (Ily elmozdulások : AB, AC, AE, AF, AG stb.) A mozgás iránya az egyenes pályánál minden pontban ugyanaz és a pálya irányával egyezik, míg a görbe pályánál az irány változó, minden pontban más és más és az illető pontban a pályához húzott érintő irányával egyenlő (pl. CC}). Minden tünemény teljes leírásához és megmagyarázásához az egyes adatok nagyságának pontos ismeretére van szükségünk. Ezt mérés útján tudjuk meg. Mérni annyit tesz, mint az adott nagyságot egy másik, de ugyanolyan nemű és egységül elfogadott nagysággal (mértékegységgel) összehasonlítani. Pl. a távolságok nagy1. ábra. A mozgó pont pályája, útja, mozgásának iránya, deviációja.