Mészáros István (szerk.): Erősítsd testvéreidet!. Magyar vonatkozású pápai üzenetek 1456-ból és 1956-ból (Budapest, 2006)

Mészáros István: Harangszó a tornyokból, harangszó a lelkekben

S három hét múlva, a július 22-i nándorfehérvári diadal után tovább zúgtak a templomtornyokban a harangok minden nap: ekkor már a hálaadásra hívták a hívőket az ellenség felett kivívott győ­zelemért. E mindennapi hálaadó imára szólító harangozás időpontja az­után nem sokkal később déli 12 órára tolódott át, erre az időpont­ra rögzült. Már 1457-ből vannak erre adataink, 1500-ban pedig pápai határozat szólt a harangok délben való megszólaltatásának kötelezettségéről, ismét a török veszedelem eltávozásáért kérve a hívek mindennapos imáit. Majd a 18. század elején sikerült a keresztény szövetséges ha­daknak Magyarország déli határa mögé űzni a törököket, Európa országai megmenekültek a „pogányok” elözönlésétől, hazánkban is megszűnt a török hódoltság. De a déli harangszó tovább zengett: szavára hálaadásul és újabb veszedelmek eltávoztatásáért szállt a hí­vek fohásza az Istenhez, a Boldogasszony közbenjárásával, az Ur­­angyala-ima elimádkozásával. Másfajta harangszó zengett 1956 vészteljes esztendejében a hí­vő magyarok szívében. Szentatyánk, XII. Piusz pápa — emlé­keztetve elődjére, III. Callixtus 1456-ban közreadott levelének súlyos tartalmára — annak megjelenése ötszázadik évfordulóján, 1956. június 29-én kelt apostoli levelével nagy határozottsággal hív­ta fel a művelt világ figyelmét a Szovjetunió által irányított „szo­cialista országok’’-Ьап tomboló, az ateizmust-materializmust erő­szakkal terjesztő, az alapvető szabadságjogokat súlyosan sértő, val­lás- és egyházellenes diktatúrák embert nyomorító kártevéseire. Majd teljes szíwel-lélekkel az 1956-os forradalom mellé állva bocsátotta ki enciklikáit, küldte leveleit, fogalmazta megnyilat­kozásait, ily módon is segítve a magyar nép október 23-án kirob­bant hősi küzdelmét. Örömmel üdvözölte a szabadságharc idő­leges győzelmét, majd velünk együtt gyászolta annak kegyetlen leverését. A Szentatya mindegyik 1956-os üzenetében ott a felszólítás: imádkozzunk, szüntelen imádkozzunk, hogy megőrizhessük hitün­ket, magyarságunkat. Emellett mindig ott a buzdítás, a lelkesítés: ha hűek maradunk az Istenhez a tovább folytatódó megpróbálta­10

Next