Mészáros István (szerk.): Erősítsd testvéreidet!. Magyar vonatkozású pápai üzenetek 1456-ból és 1956-ból (Budapest, 2006)
Mészáros István: Harangszó a tornyokból, harangszó a lelkekben
építhetik a folyó túlpartján hídfőállásaikat, akkor Magyarország — majd Európa — elözönlésének elhárul a legfőbb akadálya. A pápa felhívására végre megindult a nyugati országokban a katonatoborzás, valamint a pénzadakozás, az egyházi kincsek felajánlása a hadjárat céljaira. A pápa nagy erőfeszítéseket tett, hogy az európai keresztény hatalmakat egységbe szervezze és mozgósítsa a török elleni harcra, de ez kevés sikerrel járt. A térség egyik legjelentősebb tengeri hatalma, Genova például éppen szerződésben állt a szultánnal, s ennek alapján a török seregnek segítséget nyújtott, megfelelő anyagi-pénzbeli viszonzás ellenében. A Magyarországon élő magyar és más nemzetiségű népek körében hatalmas toborzó munkát végzett az itáliai Capestrano városból származó János ferences testvér (akit ma Kapisztrán Szent Jánosként ismerünk és tisztelünk). 1455 júniusában érkezett hazánkba, és egy éven át faradhatatlanul járta az országot, és az egyszerű emberek és papok sokaságát meggyőző erővel lelkesítette a kereszténység megvédésére a támadó „pogány” törökök ellenében. A hadvezér Hunyadi mellett hűséges lelki segítőtárs volt Capestranói János. 1456 tavaszán már jelezték a híradások, hogy a szultán nagy erőkkel készül Nándorfehérvár ostromára és elfoglalására. Április 6-án a király nevében a magyar országgyűlés elrendelte a nemesi felkelést. Június második felében II. Mehmed szultán hetvenezer főnyi sereggel, 300 ágyúval és 200 vízi járművel táborozott Nándorfehérvár falai alatt, várva a támadás nagy pillanatát. * Szent Péter és Szent Pál napján, az apostolfejedelmek ünnepén, 1456. június 29-én nagy ünnepélyességgel mutatta be III. Callixtus pápa a szentmisét a római Szent Péter-bazilikában (ez még a régi székesegyház volt, nem a mai). Ennek keretében a velencei Szent Márk-bazilika főpapja, Péter bíboros olvastatta fel a részt14