Mezei Károly - Pulay Gyula: Versenyképes-e a Jó Pásztor? Vezetői eszmények a Bibliában és napjainkban (Budapest, 2008)

Dr. Ódor László: A fegyelmező szeretet

ODOR LÁSZLÓ 193 ja el a gyökereiket. Goethe szerint az iskola szerepe ép­pen az, hogy szárnyakat és gyökereket növesszen. Ha ezt képesek vagyunk elérni, akkor jó iskolát csinálunk.- Úgy gondolom, Pulay Gyula is azok közé a vezetők közé tartozik, akik nem szívesen fegyelmeznek... P. Gy: Én szeretem a fegyelmet magam körül, de úgy gondolom, a büntetésen kívül vannak más eszközök is a vezető kezében ennek eléréséhez. Persze az emberektől is függ, hogy melyik fegyelmezési módszer hat rájuk legin­kább. A legszerencsésebb az, ha értenek a vezető példájá­ból. Nekem máig is példa édesanyám, aki éjszaka javítot­ta ki a dolgozatokat, mert fontos volt számára, hogy a di­ákok már másnap megkapják a kijavított dolgozatokat. Hasonló a helyzet egy hivatalban is. A munkatársak ott is azt szeretnék, ha vezetőjük minél hamarább elol­vasná az általuk készített tervezetet és én ennek, meg is próbálok megfelelni. Ugyanakkor nem mindenkit hat meg a gyors és a másik emberre figyelő vezető példája, ilyenkor keményebb módszereket kell alkalmazni. Fontos, hogy a szóbeli fegyelmezés, vagy a komolyabb, írásbeli figyelmeztetés mindig a megérdemelt emberhez és a megfelelő időben érkezzen. Kerülni kell, hogy úgy ál­talában az egész közösséget „leszúrjuk", mert nyilván nem minden ember felelős az elkövetett hibáért. Ugyan­akkor arra is ügyelni kell, hogy több forrásból, személye­sen meggyőződjünk arról, valóban hiba történt-e, nem valamiféle pletykán alapul-e a hír. S ha igaz a vétség, ak­kor ne várjunk három hónapig, mert addigra már szinte „elévül", elfelejtődik az egész ügy. Magam talán háromszor-négyszer adtam életemben fegyelmit, de azóta is szívélyesen üdvözölnek azok, akik kapták. Remélem azért, mert úgy látják, hogy föllépésem valamit megváltoztatott az életükben és fegyelmi kap­

Next