Nemes György - Nemes Rita - Mácsik Mária: Katolikus dogmatika és erkölcstan. Hittankönyv a középiskolák 11. osztálya számára - A Szent István Társulat hittankönyvei 11. (Budapest, 2016)
Második rész: Katolikus erkölcstan
be, melynek engedelmeskedni maga az ember méltósága és szerinte ítéltetik meg. A lelkiismeret az ember legrejtettebb magva és szentélye, ahol egyedül van Istennel, akinek szava visszhangzik bensőjében. Lelkiismeretében ismeri föl csodálatos módon azt a törvényt, melyet Isten és a felebarát szeretetével teljesít" (Gaudium et spes, 16). „Hogy van lelkiismeret, az az emberiség közös tapasztalata. A pogány költő (Ovidius) szerint a lelkiismeret »Isten szava bennünk« (vö. Róm 2,13-14). Jézus emberkezelő zsenialitásának egyik nagyszerű jele, hogy meg tudta szólaltatni ellenfeleinek vagy belső hazugságokba temetkezett embereknek a lelkiismeretét is (Jn 8,7-9,11)" (Jeleníts István). A lelfci ismeret nevelése „A keresztények lelkiismeretük alakításához igen nagy segítséget találnak az Egyházban és annak Tanítóhivatalában, miként a Zsinat mondja: »A keresztényeknek (...) lelkiismeretük alakításában gondosan figyelembe kell venniük az Egyház szent és biztos tanítását. A Katolikus Egyház ugyanis Krisztus akaratából az igazság tanítója, s feladata hitelesen hirdetni és tanítani az igazságot, aki Krisztus, s ugyanakkor tekintélyével tisztázza és megerősíti az erkölcsi rendnek azokat az elveit, melyek az emberi természetből fakadnak«" (Veritatis splendor, 64). A lelkiismeret, mint minden képesség fejleszthető de el is vesztegethető, éppen ezért nevelni kell. Fontos tehát meggondolni, hogy mire és hogyan kell nevelni. a) Mire kell nevelni a lelkiismeretet? Elsősorban arra, hogy helyes legyen, azaz megegyezzék az objektív törvénnyel. Ellentéte a téves lelkiismeret. „A legyőzhetetlen tudatlanságból vagy nem bűnösen téves ítéletből fakadó tett nem mindig beszámítható a cselekvő személynek; de a cselekedet ebfont 06 a hel^e-s IMfciismerct, ugyanis ez. a helyes öntóp alapja ben az esetben is rossz, a jó igazságához mérve rendetlenség marad. Továbbá a föl nem ismert jó erkölcsileg nem gyarapítja a cselekvő személyt: nem tökéletesíti és nem készíti elő a legfőbb Jóra" (Veritatis splendor, 63). Ebből látszik, hogy a bűntelen tévesség is rossz irányba visz. A lelkiismeretet az éberségre is nevelni kell, azaz legyen érzéke az árnyalatok iránt. Ennek ellentéte a tompa (vagy laza) lelkiismeret. Az éberség eltúlzása az aggályosság (skrupulózus lelkiismeret). Ennek veszélye a belefáradás (az Istentől való félelem hatására felhagyni a vallás gyakorlásával), ami viszont más területeken lazaságot eredményezhet. b) Flogyan kell nevelni a lelkiismeretet? Módja, hogy figyelünk egyrészt az objektív törvényre (olvassuk a Szentírást, tanuljuk az erkölcstant, rendszeresen tartunk lelkiismeret-vizsgálatot, melyben figyelemmel vagyunk a lelkitükrök szempontjaira), más129