Nemeskürty István: A magyar irodalom története 1.. A kezdetektől 1946-ig (Budapest, 2012)

Folyamatos szövegként, kézírásban, a Alohács utáni pusztulásból csupán néhány bizo­nyíthatóan XIII—XXV. században magyarul fogalmazott költemény vagy hitszónoklat-részlet maradt ránk. A Biblia első, általunk ma ismert magyar nyelvű szövegét 1966-ban Atoldvában másolták. Tudjuk viszont, hogy a nép ősidők óta énekelt anyanyelvén fogalmazott dalokat, hősi regéket. Ezeket a közemlékezet megőrizte. Sylvester János, az Újtestamentum fordítója döbbent rá anyanyelvünk költői jelentőségére: „Későn vivők eszünkbe az mi nyelvünknek mindenben való nagy nemes voltát. Bizony későn, mert az István király szervezte magyar állam szétesőben volt. A nemzet egységét már csak nyelvünk őrizhette meg. Őrzi is mindmáig. Jókai szavával „az édes anyanyelv múltunk, reményünk, jelenünk ’. Irodalmunk története egyszersmind hazánk története is. E könyv olvasója örömmel ismerheti fel „elménk éles voltát a lelésben”, s hogy a szép magyar beszéd „nem egyéb, hanem magyar poézis . Nemeskürty István

Next