Nemeskürty István: Kis magyar művelődéstörténet. Negyedik, javított és bővített kiadás - Szent István Könyvek 3. (Budapest, 2002)

Középkor

40 NEMESKORTY ISTVÁN Hunyadi János, aki mellett Vitéz János váradi püspök képviselte a művelt értelmiséget, sikerrel védte meg az országot az akkor már hevesen támadó törökök ellen (1456, Nándorfehérvár). A nándorfehérvári sikeres vé­dekezés idején a pápa küldötte, a nagy hatású Kapisztrán János működött Hunyadi oldalán. A főnemesség, hogy a Hunyadi-család hatalmát korlátozza, a nagy hadvezér halála után regénybe illő fordulatokkal elérte, hogy az idősebb fiút, Lászlót kivégezzék. A fiatalabb gyermeket azonban, az akkor még kisfiút, Hunyadi Mátyást nem öl­ték meg, hanem Prágába, az ottani királyi udvarba „in­ternálták”. Ez az az időpont, amikor a magyar-francia kapcsolatok is új életre kelnek. 1457 decemberében egy ötszáz tagú magyar lovagi küldöttség ment Toursba, Váradi István kalocsai érsek vezetésével, hogy a sabariai-szombathelyi születésű, és ezért magyarnak tekintett Szent Márton sír­jánál tisztelegjen. Az eseménnyel kapcsolatos fényes ün­nepségekről több francia krónika is megemlékezett. V. László váratlan halála után a magyar nemesség az akkor tizenöt éves Mátyást választotta Magyarország ki­rályává (1458). Az eset azért is példátlan, mert eddig, bárhonnan származott is a magyar király, mindig királyi vérből eredt. Mátyás viszont egy homályos köznemesi sorból hadvezérré előlépett, még csak nem is a régi ma­gyar főrangú családokból származó férfiú kamaszfia volt. Itt mutatkozik meg először a köznemesi közvélemény rendkívüli ereje, közhangulatot alakítani tudó képessége és - sikeres összefogás és egység esetén - tényleges állam­formáló hatalma.

Next