Nobilis Márió (szerk.): Teremtésvédelemről lelkipásztoroknak, közösségeknek - „...Hogy művelje és őrizze meg” (Budapest, 2008)

I. Egyházi élet és teremtésvédelem

terjedőben lévő irányzat, amelynek több koordináló szervezete létezik. Indí­téka az a felismerés volt, hogy a fejlett országok kereskedői a harmadik vi­lágból érkező árucikkek kereskedelmébe nagy igazságtalanságokat építettek be. Az ebben a körben jellemző, mesterségesen alacsonyan tartott felvásár­lási árszint kifejezi a gazdag országok kizsákmányoló hozzáállását, miköz­ben éppen e vagyonos államok kereskedelmi szervezetei lennének képesek megfizetni ezekért a termékekért azt az összeget, amely jogosan megilleti a termelőket. A fair trade ezzel szemben olyan irányított kereskedelmi láncolatot jelent, amely hangsúlyt helyez arra, hogy a harmadik világbeli termelő megkapja a tisztességes árat a terményéért. Definíciója szerint a méltányos kereskede­lem a nemzetközi árucsere szokásos felfogásától eltérő megközelítés; keres­kedelmi partnerséget jelent, amely a hátrányos helyzetű termelők számára hivatott a fenntartható fejlődést előmozdítani elsősorban jobb kereskedelmi feltételek biztosításával, valamint a fejlett országokban folyó szemléletfor­máló kampányokkal. A méltányos kereskedelem sok szálon kapcsolódik az ökológiai gondolat­hoz, noha kifejezetten sem a környezettudatosság, sem az ökológiai gazdál­kodás, sem pedig a kibocsátás-csökkentés nem szükségszerű velejárója. (Az első két szempont érvényesülését a termelésben, előállításban - noha maga az irányzat nem elsősorban termelési, hanem kereskedelmi fókuszú - a moz­galom szervezői mindenesetre gyakran igyekeznek ösztönözni; a harmadik megvalósíthatósága a területek művelésbe vonásával járó esetleges erdőirtás és különösen a kontinensközi szállítás kényszere miatt problematikus.) Mindezekkel együtt a méltányos kereskedelem mozgalmát a közgondolko­dás gyakran és nem alaptalanul sorolja a „zöld” kezdeményezések közé. • helyi termék, hazai termék Az ökológiai gondolkodás egyik filozófiai, de egyben gyakorlati szempontja a bioregionalitás, amely egy olyan gazdaságfilozófiát jelent, ahol a gazdasá­gi szereplők helyi erőforrásokra és helyi szükségletek kielégítésére koncent­rálnak. Ez természetesen kizárja a globális terjeszkedés és a korlátlan profit­maximalizálás szándékát, tehát önkorlátozó és szolidáris felfogást követel meg. A fogyasztó szempontjából ezt egyszerűen úgy szokták megfogalmaz­ni, hogy „lehetőleg vásárolj helyi terméket”. A helyi termék meghatározása irányzatok és szempontok szerint változó; általában valamilyen rövidebb, egyszerű közlekedési és szállítási eszközök­kel is bejárható távolságon belül termelt árut (ami lehet mezőgazdasági ter­mék és iparcikk is) értenek rajta. A bioregionalitás elvének gyakorlati érvé­nyesítése a fogyasztásban ökológiai szemszögből nézve több előnnyel is jár. 17

Next