Ö. Kovács József - Szabó Csaba (szerk.): Inkább létezni, mint látszani. Ullmann Péter Ágoston premontrei szerzetes emlékezései - Premontrei könyvek (Budapest, 2017)

Életrajzok

Fényi Ottó OPraem (1917—2002) a felvidéki Koskócon szü­letett. 1934-ben Gödöllőn lépett be a premontrei kanonokrend jászóvári prépostságába. Teológiai és bölcsészeti tanulmányait Gödöllőn, Budapesten, Innsbruckban és Einsiedelnben végez­te. Örökfogadalmát Jászón tette le 1939-ben, és ugyanezen év szeptember 7-én Jászón szentelték pappá. A gödöllői Szent Norbert Gimnázium tanára és cserkészparancsnoka volt az is­kola 1948-ban történt államosításáig. 1950 után néhány hóna­pos felsőgödi lelkipásztori munka után évekig lakatosként dol­gozott. 1957-től levéltári kutatómunkát folytatott. 1964-ben vállalta az illegális közösség irányítását. Nagy tervét, a romos zsámbéki prépostsági templom helyreállítását nem engedélyezte az állam, de helyette felépítette a titokban működő zsámbéki premontrei közösséget. 1989-ben ő lett a rendi közösség kor­mányzó peijele (1997-ig). Gödöllőn rendházat és templomot építtetett. 1992 szeptemberétől újraalapította a gödöllői Pre­montrei Szent Norbert Gimnáziumot. Forgách Anna M. Marianna OPraem (1913—2010) a novi­­ciátust 1940-ben Külsővaton kezdte meg. 1942-ben tett ideig­lenes fogadalmat, majd 1948-ban örökfogadalmat Külsővaton. Kézimunkatanár volt. A szétszóratás után Budapestre került, ahol a Szolidaritás Fiáziipari Szövetkezet varrodájában meós­­ként dolgozott. Nagyon szépen varrt és hímzett. Sok miseruha és oltárterítő dicséri kézügyességét. 1991 és 2002 közt a Pre­montrei Női Kanonokrend általános főnöknője a zsámbéki anyaházban. Foucauld, Charles de, Boldog Károly testvér (1858— 1916) francia származású trappista szerzetes. Fiatalon kicsapon­gó életet élt. Jezsuita középiskolában tanult, de állami iskolában érettségizhetett csak, majd a francia Katonai Akadémián tanult. Franciaországban és Algériában szolgált. 1882-ben leszerelt, és bejárta Marokkót, Tunéziát és Algériát. Az elsők között térké­pezte fel az Atlasz hegységet. 1884-ben kiadta Felfedezőút Ma­292

Next